A vizsgálat az antibiotikum-rezisztens baktériumok globális terjedését elemezte, és rámutatott arra, hogy a műanyag felületek új élőhelyként szolgálnak a mikroorganizmusok számára – írja a hortoinfo.es.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a jelenség nem kizárólag a mezőgazdasági fóliákhoz köthető. Az elmúlt évtizedekben világszerte elterjedt műanyaghasználat – különösen az egyszer használatos termékek esetében – általánosan hozzájárulhat ahhoz, hogy a rezisztenciagéneket hordozó baktériumok könnyebben terjedjenek.
Almería példája elsősorban a nagy mennyiségben jelen lévő műanyag miatt vált a kutatás helyszínévé, nem pedig azért, mert az üvegházak kiemelkedő forrásai lennének a problémának. A vizsgálatban részt vevő szakemberek szerint a műanyagokon kialakuló mikrobiális közösségek egy viszonylag új, az utóbbi mintegy 50 évben megjelent ökológiai jelenséget képviselnek.
A rendelkezésre álló adatok alapján az Almería tartományban felhasznált mezőgazdasági műanyag mennyisége a globális termeléshez képest csekély. A világ éves műanyagtermelésének töredékét használják fel ebben a térségben, és ennek is jelentős hányadát visszaforgatják. Ebből következően a mezőgazdasági fóliák hozzájárulása az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedéséhez a teljes műanyaghasználathoz viszonyítva alacsonynak tekinthető.
Az almeríai üvegházi gazdálkodás ugyanakkor a mediterrán térség egyik meghatározó agrármodellje. A több tízezer hektáron folyó termesztés jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt állít elő, amelynek nagy része exportpiacokra kerül. A rendszer alapja a kedvező éghajlati adottságok kihasználása, a napenergia intenzív alkalmazása, valamint a víztakarékos öntözési technológiák.
A termelési modell egyik fontos eleme a biológiai növényvédelem, amelyben hasznos rovarokat alkalmaznak a kártevők elleni védekezésre és a beporzás elősegítésére. Ez a megközelítés hozzájárul a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentéséhez, és összhangban áll a fenntarthatósági törekvésekkel.
Kutatások szerint az üvegházi termesztés vízfelhasználási hatékonysága jelentősen meghaladja a szabadföldi gazdálkodásét, ami részben a korszerű öntözési rendszereknek, részben a magasabb hozamoknak köszönhető.
Egyes vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a nagy kiterjedésű üvegházfelületek sajátos mikroklimatikus hatást gyakorolhatnak a környezetükre. A napfény visszaverődése révén mérsékelt hőmérsékletcsökkenés figyelhető meg a térségben, amelyet az úgynevezett albedóhatással magyaráznak.
Az almeríai üvegházak fejlődése az elmúlt évtizedekben jelentős volt: a termőterület folyamatosan bővült, miközben a technológiai innováció és a digitalizáció is egyre nagyobb szerepet kapott. A rendszer több ezer család megélhetését biztosítja, és fontos szerepet játszik az európai élelmiszer-ellátásban.
Az almeríai példa azt mutatja, hogy a mezőgazdasági felhasználás aránya és kezelése mellett a globális műanyaghasználat egészét szükséges figyelembe venni a jelenség értékelésekor.
