Ez segít emelni az önellátásunkat és ellentartani a feldolgozott termékek behozatalának, illetve növeli a versenyképességünket a hazai és az exportpiacokon egyaránt. Lapunk kérésére egyebek közt így értékelte Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára a támogatások szerepét.

Milyen számadatokkal tudná érzékeltetni az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelentőségét?

– Csak néhány területet kiragadva, a közös agrárpolitika (KAP) keretében a 2014–2020 közötti időszakban egyebek közt 1300 élelmiszeripari vállalkozás 300 milliárd forint támogatásban részesült. A támogatásoknak köszönhetően a gazdálkodók közel 900 000 hektáron alkalmazhatják a precíziós technológiát és módszereket, ehhez több mint 2100 traktort és csaknem 650 kombájnt szereztek be. A vízmegtartást segítő vállalások révén mintegy 630 ezer hektáron valósult meg hatékonyabb vízgazdálkodás. Az ökológiai gazdálkodásba vont terület a 2014-es 124 841 hektárról 2022-re 320 517 hektárra nőtt, az összes mezőgazdasági terület 6,41 százalékát tette ki.

A biodiverzitást támogató erdőgazdálkodási intézkedések 138 ezer hektárra, a fával borított területek közel 7 százalékára terjedtek ki. A vízgazdálkodást és talajvédelmet elősegítő beavatkozások 4200, illetve 7000 hektáron járultak hozzá a fenntarthatóbb erdőgazdálkodáshoz. Az erdészeti pályázatok előmozdították a szénmegkötési és -tárolási kapacitások bővülését, és csaknem 28 000 hektár új erdőterületet eredményeztek.

A Vidékfejlesztési Program támogatásával hozzávetőleg 5000 gazdaság váltott megújuló energia hasznosítására. Főként napelemes rendszereket hoztak létre, amelyek együttesen mintegy 280 000 háztartás éves fogyasztásának megfelelő energiát termelnek.

A kertészeti ágazat támogatásával létrehozott vagy fejlesztett üzemekben több mint 2000 új munkahely teremtését vállalták a kedvezményezettek. Csaknem 100 hektár új növényház épült, ebből mintegy 66 hektár korszerű üvegház. Bő 4000 hektár új gyümölcs-, 147,9 hektár új borszőlőültetvényt telepítettek, emellett mintegy 1500 hektár gyógy- és fűszernövény-ültetvény létesült vagy újult meg. A több mint 12 000 támogatással vásárolt kertészeti gép és eszköz pedig 1600 gazdaság technológiai megújulását segítette. Hozzávetőleg 60 000 négyzetméter területű gombaház korszerűsítését vagy létesítését támogatta a Vidékfejlesztési Program és összességében 40 000 négyzetméteren létesültek modern hűtőházak.

Nagy lendületet adott a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseknek a 2021 óta bevezetett 80 százalékos nemzeti társfinanszírozás.

– Korábban nem létező tőkeinjekciót kapott a mezőgazdaság és élelmiszeripar a nemzeti társfinanszírozás arányának maximumra növelésével. A nemzeti többletforrások lehetővé tették, hogy a KAP I. pilléres támogatásainak a nagyságát megőrizzük, továbbá az AKG és ÖKO támogatásokon felül mintegy 1500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő beruházási támogatást juttassunk el a gazdálkodókhoz, feldolgozókhoz. Ennek köszönhető, hogy a II. pilléres beruházási támogatások 2023-tól 2027-ig tervezett összege hazánkban közel három és félszerese az EU-27 átlagnak egységnyi területre, és több mint háromszorosa egységnyi munkaerőre vetítve. Valamennyi ágazatban a többszörösére növekedett a kifizetett támogatási összeg 2022–2025 között a 2016–2021 közötti időszakhoz viszonyítva. Tavaly az egységes kérelmes támogatások kifizetése hatékonyabb lett és felgyorsult, másfélszerese az előző évinek. A beadott fejlesztési pályázatokra pedig már 1100 milliárd forintos döntés megszületett, ami a nyár végéig eléri az 1500 milliárd forintot.

A nemzeti többletforrások fő célja a hatékonyság javítása, valamint a hozzáadott érték növelése azzal, hogy elsősorban a beruházásokat segítik (állattartó telepek korszerűsítése, élelmiszeripari és kertészeti bővítések, fejlesztések).

Miért kulcsfontosságú a hatékonyság növelése?

– A versenyhelyzet egyre élesebb, és a hazai agrártermelés nagyságából adódóan a magyar termelőknek a legtöbb termék esetében nincs ráhatásuk az értékesítési árakra, azokat a tőzsde vagy a piaci kereslet-kínálat alakítja, miközben nagyon kitettek a gazdasági és időjárási környezetnek, azaz költségeik és bevételeik sem pontosan tervezhetők. Az unió vámpolitikai intézkedései, vagy a kedvezőtlen gazdasági, időjárási hatások következtében kialakuló nehéz helyzeteket, válságokat ugyanakkor talán nagyobb eséllyel vészelik át azok, akik mérethatékonyabbak, alacsony fajlagos költséggel dolgoznak. Ennek elérését pedig könnyítették az állattartó telepek bővítésére, technológiai korszerűsítésére, gépesítésére, megújuló energiaforrások használatára elnyerhető támogatások. Az ilyen jellegű fejlesztések minden ágazatban növelik a jövedelembiztonságot.

A beruházásoknak köszönhető hatékonyságnövelést jól mutatják az Agrárközgazdasági Intézet által összesített adatok is. Például a tejelő tehenek száma a 2014-es 210 ezerről 2023-ra 96 ezerre csökkent, ám az állatonkénti tejhozam 8,7 literről 10,5 literre emelkedésével a tejtermelés összességében 12 százalékkal nőtt. A sertéstartásban a kocánkénti választott malacszám 21, a napi súlygyarapodás 32 százalékkal növekedett évenként, a vágóhidakon pedig az S minősítések aránya 33-ról 52 százalékra emelkedett 2014 és 2023 között. A kertészeti pályázatok látványos lökést adtak a növényházak építésének, fejlesztésének. Ez pedig a választék bővítését és az importfüggőség további csökkentését, illetve az export bővítését eredményezheti, azaz végső soron mindenki jól jár vele. Védett termesztésben, a legfejlettebb technológiákkal ugyanis úgy javítható a termelékenység, hogy közben mérsékelhető az inputanyag-felhasználás és még a környezeti terhelés is.

A támogatásokkal az üzemek mérete is növekedhet, ami a legtöbb ágazatban feltétele a hatékonyságnak. Ma ugyanis az ipari szektorban realizálható átlagos jövedelemszint eléréséhez kétkeresős család esetében szántóföldi növénytermesztéshez legalább 65 hektárra van szükség, viszont a gazdaságok 90 százaléka ezt nem éri el. Ahogyan a szántóföldi zöldségter­mesztők 80 százaléka is alatta van az 5 hektáros üzemi küszöbnek. A sertéstartók 88 százalékának pedig kevesebb mint 200 kocája van, így nem éri el a gazdasági méretküszöböt.