A Vidékfejlesztési Program keretében elnyert beruházási támogatások tehát a gazdálkodók, élelmiszeripari vállatok versenyképességét, és ezzel együtt az élelmiszer-­ellátásunk biztonságát egyaránt növelik.

– Igen, és ez megmutatkozik a külkereskedelmi egyenlegünkben is. A támogatásoknak is köszönhető, hogy a kivitelünk értéke folyamatosan növekszik, és bár az agrárexportban továbbra is a gabonafélék, takarmányok és húsfélék dominálnak, a mezőgazdasági alapanyagok rovására egyre nagyobb az aránya a másodlagos feldolgozású termékeknek. A feldolgozóipari fejlesztésekkel jó eséllyel szoríthatjuk vissza a fogyasztásra kész, előre csomagolt termékek importját, azaz ezen a területen is növelhetjük az önellátásunkat. Az élelmiszeripari importban ugyanis jelenleg a magas hozzáadott értékű termékek vannak túlsúlyban, éppen az elégtelen hazai feldolgozóipari kapacitásból adódóan. Vitathatatlanul hozzájárulhat az import csökkentéséhez, hogy a Vidékfejlesztési Programban az élelmiszeripari szereplők 500 milliárd, az alapanyag-termelők pedig további 1000 milliárd forint keretösszegre pályázhattak.

A versenyképesség növelését kikényszerítik a szabadkereskedelmi egyezmények, köztük a Mecosur-­megállapodás is, hiszen jelenlegi exportpiacainkon várhatóan megjelennek azoknak a dél-amerikai országoknak a termékei is, ahol jóval enyhébb állatjóléti, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági előírásokat szabnak, és így alacsonyabb költséggel tudnak termelni.

Újdonság, hogy több pályázati felhívás esetén külön kezelték, versenyeztették a viszonylag kis, valamint a nagy összegű beruházásokra készülőket. Mi volt ennek a célja?

– Ezzel a politikával, a 80 százalékos nemzeti többletforrásnak köszönhetően elértük, hogy az elmúlt egy évben az ÁTK, a kertészetigép- és a feldolgozóüzemi beruházások esetében az összes formailag megfelelő, a felhívásban rögzített minimumpontot elért kisebb pályázat támogatásban részesül. Ennek köszönhetően erősödhetnek a családi gazdaságok, a fogyasztók egyre könnyebben hozzájuthatnak a helyi, kézműves élelmiszerekhez, növekedhet a rövid ellátási lánc szerepe, szélesedhet a termelő–gazdálkodó közti személyes kapcsolat. A kis összegű, egyszerű kiválasztási szempontokkal meghirdetett pályázatok támogatási összege általában 200 millió forintig terjedt, a nagyobb infrastrukturális fejlesztésekre pedig akár 5 milliárd forint támogatás is elnyerhető. Ez utóbbiaknál szigorúbb kiválasztással élünk, de szintén moderált ponthatárral születnek döntések.

Az agrártársadalom öregedése nálunk is egyre nagyobb gond. Az AKI kimutatásai szerint például baromfitartásban, tojástermelésben, szántóföldi növénytermesztésben csupán a gazdaságvezetők kevesebb mint 10 százaléka fiatalabb 40 évesnél, és több mint 40 százalékuk már betöltötte a 64 évet. A többi ágazatban sem állunk túl jól. Remélhetően e téren is hoznak kedvező változást a támogatások. Mik a generációváltást segítő pályázatok tapasztalatai?

– A gazdaságok átadását támogató felhívásra első körben, szeptemberben 1733 pályázat érkezett, majd februárban újabb 400-500 gazdálkodó jelezte támogatási igényét. A pályázat tehát nagy érdeklődést váltott ki, és a pályázók kétharmada már megkapta a pozitív támogatói döntést, sőt, körülbelül 50 százalékuk már hozzájutott a támogatás első részletéhez is. Mivel a támogatott átvételhez szükség van a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésre, erre egy évük van az érdeklődőknek.

Az már most látszik, hogy az eredeti keretnél nagyobb az igény, de ez esetben is élünk a forrásátcsoportosítással, és annyi pénzt rakunk bele, amennyire szükség lesz. A pályázati felhívást pedig három havonta újranyitjuk, így annak is lesz esélye a támogatásra, aki eddig valamiért halogatta a döntést.

Közös érdek

A fenntarthatósági törekvések napjaink részévé váltak, a társadalom minden szintjén felelősséggel tartozunk a jövőnkért. Ebben a gazdálkodók élen járnak.

– Az egyre szigorúbb környezetvédelmi megkötések ugyan nehezítik a gazdálkodók munkáját, akár a hozamaikat is csökkenthetik; az elkötelezettségüket mutatja, hogy már 2 millió hektáron vállalták önkéntesen az agrár-környezetgazdálkodási vagy ökológiai előírások betartását. Olyan intézkedéseket tesznek, amelyek javítják a talajéletet és fenntarthatóbbá teszik a gazdálkodást, ami szintén az egész társadalom érdeke. Erőfeszítéseiket támogatásokkal ismerjük el, és a kedvező tendencia folytatását ösztönzendő, az agrártárca forrásátcsoportosítással minden pályázót támogat, aki vállalja a plusz előírásokat. Emellett pedig az előlegfizetés lehetőségét is megteremtette a programokban résztvevők számára. Mindez azonban csak a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással volt lehetséges.

Azt is egyre többen felismerik, hogy a fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot egyaránt segíti a megújuló energiaforrások használata. Legalábbis ezt mutatja az erre irányuló növekvő támogatási igény