A beszélgetésben érintettük, hogy a tűzifa mennyiben önálló célú fakitermelés eredménye, és mennyiben az erdőgazdálkodás szükségszerű mellékterméke. Mocz András pályafutását a magánszférában kezdte, saját erdészeti vállalkozása révén jelentős szerepet vállalt az erdőtelepítésekben, több ezer hektár új erdő létrehozásával. Jelenlegi pozíciójában a hazai erdőgazdálkodás egészére rálát, amelynek egyik fontos mutatója, hogy Magyarország erdősültsége meghaladja a 22 százalékot, és a zöldfelületek aránya tovább növelhető.
Körbejártuk azt is, hogy az erdők kezelése során végzett beavatkozások – például gyérítések és tisztítások – mennyiben járulnak hozzá az állomány minőségének javításához, mennyiben biztosít a folyamat faanyagot, amelynek egy része tűzifaként hasznosulhat. A lakosság számára ez kiemelten fontos, hiszen mintegy 600 ezer háztartás használ tűzifát fűtésre. Az energiapiaci bizonytalanságok idején megnövekedett kereslet mára stabilizálódott, az ellátás kiegyensúlyozott.
Fenntarthatóság és fakitermelés?
A klímaváltozás komoly kihívást jelent: a csökkenő talajvízszint, az aszályos időszakok és a hőmérséklet-emelkedés kedvezőtlenül hat az erdők állapotára. Egyes fafajok visszaszorulnak, miközben a fafaj-összetétel átalakul, és egyre nagyobb szerepet kapnak a szárazságtűrő fajok. Bár a pusztulás növelheti a kitermelhető faanyag mennyiségét, ez hosszú távon nem kedvező folyamat. A fenntarthatóság szempontjából pozitív, hogy az éves fakitermelés elmarad a képződő famennyiségtől, így az ország fakészlete folyamatosan növekszik. Az erdőtelepítések és állami programok tovább erősítik ezt a tendenciát. A modern erdőgazdálkodásban a digitalizáció és az erdőmonitoring egyre fontosabb szerepet kap, míg a növényvédelmi kihívások – például új kártevők megjelenése – folyamatos szakmai reagálást igényelnek.
A teljes beszélgetést meghallgathatja a Magyar Mezőgazdaság Youtube csatornáján!
