0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 30.

Ahol a libák hazatalálnak, és a bivalyok őrzik a határt

A Mátra lábánál elterülő település nemcsak új otthont kínál azoknak, akik hátat fordítanának a városi rohanásnak, hanem egyfajta szem­léletet is: a természethez igazodó, tudatosabb életet.

Országjáró rovatunk vendéglátói a Mátrai Bivalyrezervátum vezetője, Szalai Ferenc és a Hanna Kertje családi gazdaság őstermelője, Miltner Zsolt.

Fotó forrása: Kistermelők Lapja

Miltner Zsolt gyermekkorának emlékezetes és személyiségformáló nyarait a libák kihajtásával, őrzésével és hazahajtásával töltötte. A kihajtással nem volt gond – meséli Zsolt –, mert mentek ők maguktól, és ahogy a pocsolyába értek, onnantól egész nap jól érezték magukat, mint ahogy én is, mert megindulhattam a szokásos felfedező utamra.

A gond a hazatéréssel volt, ugyanis a libák rendszerint nem engedelmeskedtek, nem csak nekem, hanem általában a gyerekeknek. Ilyenkor az asszonyok elkiabálták magukat: „papaj, papaj!”, és a libák erre hazavonultak. Innen a név: Papajfalva. Ugyanis a faluban általában három-négyezer liba nevelkedett. Mondták is: a zöld legelő fehérlett a sok libától.

Ilyen gyermekkorral nem kellett agrárcsaládba születni. A háztáji gazdálkodásba belenevelkedik az ember. Így hozta létre Miltner Zsolt családja a Hanna Kertje háztáji gazdaságot, ahol olykor libák és tyúkok, olykor nyulak vannak nagy számban.

Elődleges céljuk a család alapvető szükségleteinek kielégítése.
Fotó forrása: Kistermelők Lapja

Hol vállalkoznak, ha van annyi fölösleg, hol „valutaként” használják a fel nem használt termést, bort, pálinkát. A pedagógusszülők két gyermek nevelése mellett vezetik a gazdaságot, de Zsolt anyósa is boldogan besegít. Jelenleg a növénytermesztésre helyeznek nagyobb hangsúlyt.

Az eddigi legnagyobb vállalkozásuk a 220 egyeddel rendelkező nyúltenyészet volt, ahol már tudatos és tervezett tenyésztés folyt állomány­forgóval, szelekcióval. A vágást mindig az igényekhez igazították, őstermelőként és hatósági állatorvosi felügyelettel végezték.

Az állatokat Zsolt maga tetoválta, oltotta és mindent kitanult, ami a nyulak tenyésztéséhez szükséges volt. A vevők házhoz jöttek a már előre leadott igénnyel, hogy mit szeretnének készíteni a nyúlhúsból, mert Zsolt ennek megfelelően készítette elő. Idő híján ez a vállalkozás lassan leépült, és a növénytermesztés maradt a fő profil.

A zöldséget általában feldolgozva értékesítik, mert a vevők még faluhelyen is kedvelik ezt a megoldást.

De hadd mondjam el, hogy rövid vendégeskedésem során azt a következtetést vontam le, nem kell sokat várni, hogy újabb nagyszabású háztáji gazdaság alakuljon ki. A tyúkok kezdenek a 4500 négyzetméteres telken sokasodni, és következő lépésként a libatartás is tervben van.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: