Egyre több a tudatos ember
Miltner Zsolt azt meséli, a falu lakossága igen erősen cserélődik, amit alapvetően pozitívan értékel. Az új lakók többnyire kezdő és újrakezdő kertészkedni, gazdálkodni vágyók. A betelepülők többsége azzal a szándékkal jön, hogy a csend és a nyugalom mellett olyan életet teremtsenek maguknak, ami sokkal közelebb áll a klasszikus, önfenntartó modellhez.
Egyre több a tudatos ember, aki a családja számára olyan ételt szeretne az asztalra tenni, amit maga állít elő, így biztosítva a saját egészségüket. Ezek az emberek egy új kultúrát, új szemléletet hoztak a falu életébe, ami kellemes környezetet és hangulatot eredményez.
Miltner Zsolttal való beszélgetésünkkor egy olyan embert és családot ismerhettem meg, akik azt az igazi józan paraszti észt testesítik meg, amivel egy ország mindig kicsivel több lesz. Ugyanis igazi pedagógusként a legjobban a gyerekek igényeihez alkalmazkodnak. Biológiai, természetismereti és földrajzi tudásukat úgy igyekeznek a gyerekeknek átadni, hogy azok jó szülőként példamutatásukkal tudják majd megállni a helyüket a jövőben.
A családi gazdaságok vezetésének technikáját szívesen osztja meg Zsolt az újonnan érkezőkkel és gazdálkodni vágyókkal. Élete legmeghatározóbb útravalóját, aminek azóta is igyekszik a maga módján eleget tenni, agrármérnöki diplomaosztóján kapta: „Kedves Kollégák! Nyolcmilliárd ember él a Földön, és a maguk feladata a mai naptól ennek a rengeteg embernek enni adni, méghozzá nem akármit: minőséget! Sok szerencsét hozzá!” Azóta Zsolt és felesége, Miltnerné Kiss Tünde azon dolgozik, hogy egészséges élelmiszert állítson elő.
– Ha kiszámolom, hogy mennyibe kerül egy darab tojás, amit magunk termelünk, akkor egészen biztos, hogy drágább, mintha a boltban vennénk meg. De ez minket nem érdekel. Az általunk termelt tojás boldoggá tesz, nem számít mennyibe kerül. Ez a boldogság, elégedettség az, amiért megéri élni és dolgozni! – meséli Zsolt.
A falu lakossága jelenleg 1800 fő. A település földrajzi adottságai jó lehetőséget nyújtanak a zöldség- és gyümölcstermesztéshez. A szőlő kifejezetten közkedvelt a nyugati fekvésű hegyoldalnak köszönhetően, ugyanis a családi gazdaságok többnyire a dombvidéken találhatóak.
A kovaföldrétegeket agyagásványi rétegek tagolják, ami azt jelenti, hogy a vízmegkötő képessége jó, agyagásványokban gazdag. A Lapos tanya – mely Országjárónk következő állomása – a bivalyok fő legelőterülete, a formáció eredményeként jellegzetes és fokozottan védett növényzettel rendelkezik.
