0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 30.

Ahol a libák hazatalálnak, és a bivalyok őrzik a határt

A Mátra lábánál elterülő település nemcsak új otthont kínál azoknak, akik hátat fordítanának a városi rohanásnak, hanem egyfajta szem­léletet is: a természethez igazodó, tudatosabb életet.

Fekete sereg védi a határt

A Mátrai Bivalyrezervátum vezetője, Szalai Ferenc a faluban várt, hogy elvigyen a Lapos tanyára, amely kétszáz magyar házi bivalynak (Bubalus bubalis), parlagi szamaraknak (Equus africanus asinus) és lovaknak ad otthont.

Fotó forrása: Kistermelők Lapja

Az út a tanyáig személyautóval általában nem járható, ebben a csodás havas időben pedig különösen lehetetlen küldetésnek bizonyul, így Ferenc terepjárójával megyünk fel a közel százötven hektáron elterülő tanyára.

Szalai Ferenc nagy szeretettel mondja, hogy az ő „fekete serege”, azaz a bivalygulyája védi Nógrád és Heves vármegye határát a Nyugat-Mátra közel három kilométeres szakaszán. A hatalmas legelő Natura2000-es terület, tehát egy olyan ökológiai hálózat része, ahol a biodiverzitás megőrzésére törekszenek. Ez a terület madárvédelmi okból került természetvédelmi oltalom alá.  Ferenc a területnek nem tulajdonosa, hanem bérlője, és szigorú szabályoknak kell megfelelnie.

Legeltetni kizárólag okszerűen lehet, azaz nem lehet túllegeltetni, és nem lehet kitaposni a gyepet.
Fotó forrása: Kistermelők Lapja

Nem lehet mechanikai talajművelést végezni, mélylazítani, a gyepet boronálni is csak külön BNP-engedéllyel szabad. Ellenben kötelező minden évben lezúzni a területet, ami mind a traktorost, mind az eszközöket komolyan igénybe veszi.

Az első húsz bivaly mentésből került a rezervátumba 2014-ben. A vezértehén, a 6-os sütésű Mami 2001-ben született, és az elsők közt volt, akit rossz körülmények közül, felszámolásból vette magához Ferenc. Akiknek neve van, azok hallgatnak arra, Ferenc hívására előjönnek.

A rezervátumban a közel 1000 kilo­grammot nyomó Béla bika kivételével minden állat nőivarú, számuk a borjakkal, növendékekkel együtt kétszáz körül van. A bikák egy közeli dombok közt fekvő birtokon nevelkednek, a szamárcsődörök szintén ott vannak. Őket Ferenc a fajtafenntartás katonáinak nevezi, amik ugyanolyan jó minőségű ellátásban részesülnek, mint a rezervátumban élő társaik.

A cserháti hegyvidék gyógyfüves legelőin ugyan­olyan szocializált és nyugodt, szelíd állatok élnek, mint a Lapos tanyán.
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: