A tanyának nincs kiépített vízhálózata, és nem csatlakozik az áramhálózatra sem. És hogy mekkora a megoldandó feladat, arról meséljenek a számok. Ezek az állatok napi 12-15 ezer liter vizet isznak meg, ami azt jelenti, a nyári napokon heti három teljes napot kell rászánni arra, hogy ez a mennyiségű víz az állatok rendelkezésére álljon. Az jószágokról kollegájával ketten gondoskodnak.

Ferenc egy személyben vezeti a gazdaság állattenyésztési és növénytermesztési részlegét (ugyanis nagyrészt az állatok saját biotermesztésű takarmányt kapnak), foglalkozik a kereskedelemmel, a termék­fejlesztéssel, a logisztikával és egyre nagyobb szerepet vállal abban, hogy a bivaly és a húsfogyasztás iránti egészségtudatos megközelítést népszerűsítse. Mindemellett nyáron szafarikat tart, a végén pedig termékkóstolón is részt vehetnek az érdeklődők.

A bivaly mint húsforrás

A bivalyhús az egyik legértékesebb húsforrás. Ennek oka az egyedülálló rostállománya, ugyanis a sejtek közötti kötőszöveti állománya nagyon stabil. Ez persze függ a környezeti tényezőktől. A táplálék és az általuk elfogyasztott víz nagyban hozzájárul a jó minőség eléréséhez.

Szalai Ferenc folyamatosan azon dolgozik, hogy ezek az állatok a legjobb minőségű táplálékhoz és vízhez jussanak, ezáltal a legjobb minőségű hústerméket állíthassa elő. Egy bivaly átlagosan hároméves korára kerül vágható állapotba. Egy vágósúlyban lévő bivaly átlagosan 600 kg körül van, melynek hústömege 200 kg. De ezeknek az állatoknak a húsa a legelők minőségének köszönhetően rendkívül tápláló, vasban igen gazdag.

– Olyan esszencia van benne, hogy nincs az a gyógyszer, ami a vér paramétereit olyan gyorsan rakná rendbe, mint a bivalyhús. A bivalymáj rendkívül gazdag, az emberi szervezet számára kiválóan felvehető beltartalma miatt rendkívüli értékkel bír – mondja Ferenc, aki ezért a májat magában nem is adja el, hanem májasként értékesíti.

Készülnek szárazkolbászok, grillkolbászok, májas, de konzervkészételek előállításával is foglalkoznak: kapható paleo-ketogén szabályok szerint készült bivaly szalontüdő, pacalpörkölt és hagyományos recept alapján készült, ugyanakkor szintén adalék­anyag-mentes vörösboros bivalypörkölt is.

Kirándulásunk alkalmával a bivalyokra irányult a legtöbb kérdés, ugyanis lapunk már foglalkozott Ferenc parlagi szamár­tenyészetével, de azért itt hadd említsem meg, ugyanezekhez a termékekhez a gazdaságból származó szamárhúsból is hozzájuthatunk. Vásárlóik az egész ország területéről rendelnek húst és húskészítményeket, de nem ritka, hogy külföldről érkeznek vevők.

Paleo-ketogén ebéd

– A táplálkozástudomány eredményei alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy hosszú távon a betegségek megelőzése nem lehetséges megfelelő állati eredetű táplálék nélkül – állítja Szalai Ferenc, aki a paleo-­ketogén táplálkozás mellett tette le a voksát. A paleo-ketogén ebéd közben, melyhez Ferenc a húst, kolléganője Balogh Viola a konyhai tudását adta, jogosan tesszük fel a kérdést: Miért éri meg? A válasz, hogy nem éri meg. Ahhoz, hogy az ember kitartson egy ilyen gazdaságilag erősen megkérdőjelezhető vállalkozás mellett, teljesen más motiváció kell, mint a gazdaságosság.

Szalai Ferenc végzettségét tekintve ács és agrármérnök. Számtalan lehetősége nyílna elhelyezkedni, mégsem fordul meg a fejében. Ami őt mozgatja, az az egészség és a paleomedicina iránti elköteleződése.

Számtalan olyan ismerőse van, aki sikeres gyógyulást köszönhet ennek az életformának, aminek ténye segít abban, hogy a végletekig kitartson.