Szerző: Ott Bernadett
Tekintve, hogy az építési szabályzat szerint a legtöbb településen a csapadékvizet a telken belül kell kezelni, megoldást kell találni a víz tárolására vagy elszikkasztására. Erre a legtöbb esetben vagy szikkasztó létesül, vagy ciszterna (és túlfolyójának egy szikkasztó). Ahhoz, hogy a későbbi öntözéshez a háztetőről és a burkolt felületekről lefolyó összes csapadékot összegyűjtsük, igen nagy tárolóra volna szükségünk. Ennek a költsége elég jelentős, főleg, hogy gépészet is kell a kiöntözéséhez.
Tároljuk a vizet inkább a talajban! Ehhez annyit kell tennünk, hogy nem hagyjuk végigfutni a telken, a felszín alatti szikkasztóba vezetve, hanem lassabb folyást engedve lehetőséget biztosítunk arra, hogy nagyobb felszínen beszivárogjon a talajba. Így nemcsak a szikkasztó közelébe ültetett, mélyen gyökerező fák hasznosítják a csapadékot, hanem a felszín közelében gyökerező cserjék és évelők számára is jobban elérhető lesz, oly módon, hogy a talajt sem áztatja szét.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Egy, a gyomok ellen geotextíliával kibélelt, természetes kövekkel kirakott, némi növényzettel tarkított mélyedés, ami a csapadékmentes időszakban kiszáradt patakmederre hasonlít. Eső után viszont néhány napra megtelik vízzel, majd szép lassan elnyeli azt a terület. Társasházak, irodaházak környezetében is jól alkalmazható, de egy lakóház kertjébe is természetesen belesimul.
Kialakíthatjuk akár az összes függőlegesen lefutó csapadékcsatorna végéhez, viszont arra érdemes odafigyelni, hogy ez ne közvetlenül a házalap mellett legyen, hiszen nem a ház alámosása, hanem éppen az onnan való vízelvezetés a cél, a kert hangulatához jobban illő módon.
Az esztétikusan elhelyezett kövekkel és a köréjük ültetett növényzettel már csak természetesebbé kell tennünk, és készen is van. Úgy hívják, esőkert. Ha nem esik az eső, akkor kőkert. A tisztítás és a gyomlálás fontos, a funkció miatt. Ha lehetőséget adunk a lehulló őszi lombnak a komposztálódásra, akkor a következő évben a szél szállította gyommagvak remek táptalajt találnak a kövek között a csírázásra, és idővel a természet visszaveszi, ami az övé.
Az esőkertünk medre ugyan megtelik élettel, de a térfogata és a vízáteresztő képessége drasztikusan csökken, szikkasztó funkciója elvész. Megéri a munkát, hogy feltöltsük a talajt az élethez szükséges vízzel, hogy amikor aszályosabb időszak következik, azt a kertünk sokkal könnyebben átvészelje. Ha közterületen is többször alkalmaznák, akkor az utcai fáknak sem kellene az aszfalt alatt szomjazniuk.
Szerző: Ott Bernadett
