A statisztikai adatok szerint a hazai gazdálkodók közel 60 százaléka 50 év feletti, miközben a 35 év alatti korosztály aránya 6 százalék körül mozog. Ez nem csupán demográfiai adat, hanem a versenyképesség és a fenntarthatóság alapvető gátja. Fieszl Csaba, a Herman Ottó Intézet szakmai igazgatója szerint a cél az lenne, hogy a generációváltással a több évtizedes munka eredménye ne kárba vesszen, hanem új lendületet kapjon.
A sikeres gazdálkodáshoz a generációk közötti tudásmegosztásra van szükség. Míg az idősebb korosztály harmincéves szakmai tapasztalata nélkülözhetetlen a válsághelyzetek, például egy aszály kezelésében, addig a fiatalok hozzák magukkal azt a digitális nyitottságot, amely a modern precíziós eszközök és alkalmazások hatékony használatához kell.
Ez a tudás pótolhatatlan – emelte ki Fieszl Csaba.
A Herman Ottó Intézet működteti a Magyar Nemzeti KAP Hálózat egyik támogató egységét, a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységet (VTE). Vezetője Fieszl Csaba szakmai igazgató. A VTE fő feladatai közé tartozik a KAP-hoz kapcsolódó információk eljuttatása a vidéki térségben élőkhöz és a szakmai szervezetekhez. A VTE szakmai programokat szervez a vidéki identitás megőrzése, a hagyományőrzés és a közösségépítés témakörében. A minden vármegyére kiterjedő szakértői hálózat releváns információkkal látja el a vidéken élőket a megjelenő felhívásokról, eseményekről, szakmai programokról. A VTE nélkülözhetetlen partner a gazdálkodók számára az uniós források hatékony felhasználásában és a pályázati lehetőségek teljes kihasználásában, legyen szó öntözésről, gazdaságátadásról vagy fiatal gazdáknak szóló támogatásokról.
Ugyanakkor a világ megváltozott. A klímaváltozás és az európai uniós előírások olyan új technológiákat követelnek meg, mint a forgatás nélküli talajművelés vagy a precíziós gazdálkodás. A MobilGazda applikáció és a meteorológiai adatok valós idejű elemzése ma elengedhetetlen, a kockázatminimalizálás eszköze. A fiatalok ebben a digitális közegben szocializálódtak; ők nemcsak nyitottabbak az innovációra, hanem készségszinten is használják azt. A generációváltás sikerének kulcsa tehát nem az idősek kiszorítása, hanem az összhang megteremtése az idősebb generáció tapasztalata és a fiatalság technológiai nyitottsága között.
Enyhítések a földpiacon
Egy fiatal gazda számára ma a legnagyobb akadály a termelőeszközhöz – elsősorban a földhöz – való hozzájutás. A föld véges erőforrás, rendkívül drága, a piaca pedig telített. Fieszl Csaba hangsúlyozza: hiába vonzó az agrárium egy fiatal számára, ha nem tud elindulni. Ebben próbál segíteni a földforgalmi törvény módosítása és a gazdaságátadási szerződés intézménye. Korábban a földátadás bonyolult, kifüggesztéssel és elővásárlási jogokkal terhelt folyamat volt. Az új szabályozás ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a gazdaság – a földdel, a gépparkkal és a kiépített értékesítési láncokkal együtt – egyetlen egységként, gördülékenyen kerüljön az utód kezébe. Ez az átmenet képletesen akár azt is lehetővé teszi, hogy a júniusi aratást már az végezze, aki az őszi vetést még az édesapja mellett tanulta.
Szigorú szabályozás
A generációváltás nem csupán érzelmi, hanem jogi folyamat is. A KAP Stratégiai Terv keretében megjelenő pályázatok komoly anyagi ösztönzőket kínálnak, de szigorú feltételekhez kötöttek. Átadó az az őstermelő vagy egyéni vállalkozó lehet, aki legalább 10 éve saját nevében gazdálkodik, és betöltötte (vagy 5 éven belül betölti) a nyugdíjkorhatárt.
A gazdaságátadás folyamata során a feleknek több jogi konstrukció áll rendelkezésükre, hogy a tulajdonjog és a használati jog átszállását rendezzék, alkalmazkodva a család anyagi helyzetéhez és hosszú távú céljaihoz. A leggyakoribb formák az adásvétel, amely tiszta tulajdonviszonyokat teremt, az ajándékozás, amely elsősorban a közvetlen hozzátartozók közötti ingyenes vagyonátadást segíti, valamint a kistermelői közegben különösen méltányos tartási vagy életjáradéki szerződés. Ez utóbbi megoldás kettős biztonságot nyújt: miközben a fiatal gazda hozzájut a termelőeszközökhöz, az átadó idősebb generáció számára folyamatos megélhetést vagy gondoskodást garantál a visszavonulás utáni évekre. Bármelyik formát is választják, a cél minden esetben a gazdaság integritásának megőrzése, elkerülve a termelésben fellépő töréseket és a vagyonelemek szétforgácsolódását.
