Egy új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a felmelegedő éghajlat hatására bekövetkező kivételes aszály négyszeresére emelheti a szénveszteséget a tőzeglápokban.
A Cornell Egyetem kutatói, Yiqi Luo és Quan Quan a Science folyóiratban tették közzé eredményeiket, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a jövőbeli éghajlati viszonyok között fellépő extrém aszályok súlyos mértékben csökkenthetik ezen ökoszisztémák szénmegkötő képességét, sőt a felgyorsuló bomlási folyamatok miatt a légkörbe több CO2-ot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek, így szénforrássá válnak.
A kutatás az Észak-Minnesotában végzett nagyszabású és hosszú távú amerikai terepi kísérlet, a SPRUCE (Spruce and Peatland Responses Under Climatic and Environmental Change = a lucfenyő- és tőzeglápok reakciói az éghajlati és környezeti változásokra) adataira támaszkodott, amelyet egy természetes boreális tőzegláp területén végeznek.
A tudósok elsősorban a szénciklus változására fókuszálnak, vagyis arra, hogy a tőzeglápok képesek lesznek-e továbbra is szénelnyelőként működni, vagy a felmelegedés és a légkör megnövekedett CO2-tartalma miatt szénforrássá válnak.
A 2021 nyarán végzett provokált kísérletben vizsgálták, hogyan reagál a tőzegláp egy kéthónapos extrém aszályeseményre, megemelkedett hőmérsékletre és CO2-szintre. Ehhez tíz, egyenként 20 méter átmérőjű jurtaszerű kamrát használtak, amelyek lehetővé tették a kutatók számára a hőmérséklet és a szén-dioxid-szint pontos szabályozását. A kísérletben 500 ppm-mel emelték levegő szén-dioxid-tartalmát és 9 °C-kal a hőmérsékletét, öt ismétlésben.
