A SPRUCE kutatás úttörő abban, hogy először vizsgálja az aszály és a klímaváltozás kulcstényezőinek, a felmelegedésnek és a megemelkedett CO2-szintnek az együttes hatását a tőzeglápok szénvesztésére. A kutatók meglepetésére az emelkedett CO2-szint, amely a magasabban fekvő területeken a növények vízfogyasztásának fokozásával általában enyhíti az aszály hatásait, a tőzeglápban éppen ellenkezőleg hatott. A hőmérséklet 9 °C-os növelését és emelkedett CO2-koncentrációt feltételező, aszállyal párosuló jövőbeli éghajlati környezet a szén felszabadulását több mint háromszorosára növelte a jelenlegi körülményekhez képest.
A szénkibocsátás növekedését több folyamat együttes hatása okozza. A légkör CO2-tartalmának emelkedése serkentheti a növények fotoszintézisét és növekedését, így több növényi biomassza keletkezik. Ez azt eredményezi, hogy több szén jut vissza a talajba, elsősorban oldott szén. Az oldott szén lényegében vízben oldott szerves anyag, amely a növényi részek bomlásából és kiválasztásából származik. Ezzel nő az elérhető „táplálék” a lebontást végző mikroorganizmusok számára.
A tőzeglápok a magas vízszint miatt normál esetben anaerob (oxigénhiányos) környezetek, ami gátolja a szerves anyagok lebontását és lehetővé teszi a szén évezredeken át tartó tárolását. Extrém aszály idején azonban a talajvízszint nagymértékben lecsökken, így a felhalmozott szerves anyag (tőzeg) felső rétege, amely korábban víz alatt, oxigénmentes környezetben volt, levegővel, azaz oxigénnel (O₂) érintkezik. Az oxigén jelenléte aktiválja azokat a mikroorganizmusokat (baktériumokat, gombákat), amelyek sokkal hatékonyabban és gyorsabban képesek lebontani a szerves anyagokat, mint oxigénhiányos körülmények között. Ennek a gyors oxidációs folyamatnak a végterméke a szén-dioxid, amely közvetlenül a légkörbe távozik.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzése szerint a szélsőséges aszályok a közeljövőben 2-7-szer valószínűbbé válhatnak, ami még sürgetőbbé teszi a tőzeglápok megóvását. Yiqi Luo professzor, az idézett tanulmány szerzője kiemelte, hogy a tét nagy, ezért meg kell találnunk, milyen módon mérsékelhetjük az éghajlatváltozást és fordíthatjuk meg a felmelegedési görbét. A SPRUCE- kísérletek eredményei szerint a jövőbeli aszályok nagyban felerősítik a tőzeglápok szénveszteségét, tovább fokozva ezzel a klímaváltozást.
