Az elmúlt télre úgy emlékszünk, hogy hó, havas eső és eső egyaránt hullott; a tények viszont azt mutatják, hogy 2025 decemberében és 2026 márciusában egyáltalán nem esett csapadék. Megvizsgálta az 1986–2025 között eltelt időszakot a tekintetben, hogy az egyes évek milyen évjáratokba sorolhatók be. Nos, ebben a négy évtizedben 14 esztendő határozottan aszályosnak bizonyult, ez több mint egyharmados arány. Átlagos évnek 20 esztendő tekinthető, ez 50 százalék, míg összesen 6 csapadékos évet regisztrálhattunk, s ez 15 százalékos arány.

Csajbók József tanszékvezető egyetemi tanár a vízfelhasználás hatékonyságának javítását és a kukoricának a mostani klimatikus helyzetben betölthető szerepét vizsgálta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adataira támaszkodva végül is az derült ki, hogy 1974–2024 között némileg csökkent a csapadék, de korántsem annyit, mint gondolnánk. Debrecenben valóban kevesebb esett, de például Mosonmagyaróváron és Budapesten több csapadék hullott. Valami mégis megváltozott. Kon­kré­tan arról van szó, hogy ha a június–július–­augusz­tusi csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat nézzük, akkor ebben az időszakban az időjárás határozattan melegebbé vált.

Ezeket nevezik hőségnapoknak, melyek száma a többszörösére növekedett, és nemcsak vízellátási gondot okoznak, hanem termékenyülési nehézséget is, amikor a virágpor a légköri aszályban nem tudja elvégezni a rá háruló feladatot.

Szieberth Dénes, a Kukorica Klub elnöke a borús hangulatról fejtette ki véleményét. Megfogalmazta a kérdést, vajon miért beteg a magyar kukoricatermesztés.

Nagy Sándor a Kukorica Klub argentínai tanulmányútjáról tartott rövid összefoglalót. Ebből álljon itt néhány szemelvény. A kukoricát az argentinok a no tillage módszerrel termesztik, 35-52-70 centiméteres sortávval. A tőszám az ottani külső feltételeknek megfelelően hektáronként 25-85 ezer között váltakozik. Tápanyagként a karbamidot használják (orosz), és 99 százalékban genetikailag módosított növényeket termesztenek. A hektáronkénti ter­més­átlag 7-8 tonna, Európához hasonlítva Ciprus földrajzi szélességének megfelelő viszonyok között. Extenzív gazdálkodást folytatnak, az inputfelhasználás minimális, és Argentínában a kukorica-kivitelt 20-40 százalékos exportvám sújtja. Bennünket a Mercosur-megállapodás megkötése miatt érint az ottani export, ezért nem árt bizonyos tényekkel tisztában lenni.

A Kukorica Klub múlt évi eredményeit Térmeg János titkár értékelte. Tavaly erősen csökkent a jelentkezők száma, mindössze 19-en jelezték részvételi szándékukat a programban és 14 parcellát takarítottak be. Volt időszak, amikor 83-an jelentkeztek a versenyre, amitől ma igencsak távol vagyunk. Az országos átlaghoz képest a ver­seny­zők messze többet termelnek, s a szakember megállapította, hogy a vármegyénkénti termésátlag idehaza egy az egyben megfelel az ottani csapadékviszonyoknak. Az öntözött kategóriában versenyzők között Németh Andrásé, míg az öntözetlen kategóriában György Gergőé lett az első hely.

Vízgazdálkodási és termesztési stratégiák a délkelet-alföldi gyakorlatban

Nagymagvú zöldségfélék – szolidabb igények