A klímacsúcsok után rendszerint hosszú dokumentumok, nagy számok és még nagyobb vállalások maradnak. A Mezőgazdasági Újságírók Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Agricultural Journalists – IFAJ) „COP30: Átalakuló mezőgazdaság és élelmiszer-rendszerek” című webináriuma azonban egy ennél jóval gyakorlatibb kérdésre fókuszált, mit jelentenek ezek a vállalások a mindennapi gazdálkodás szintjén?

Az IFAJ szerint a COP30-on az agrárium és az élelmiszer-rendszerek már a kiemelt témák közé tartoztak, a beszélgetés pedig azt vizsgálta, miként fordíthatók le a klímacélok valódi, a termelők számára is kézzelfogható intézkedésekké.

Nem elég beszélni az átállásról

A webinárium egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mezőgazdaság klímaátállása messze nem csupán technológiai kérdés. A COP30 hivatalos anyagai egyértelműen a végrehajtás felgyorsítására helyezik a hangsúlyt, szó esik az évi legalább 1,3 billió dollárra növelt klímafinanszírozásról, valamint az alkalmazkodás mérhetőségének erősítéséről, különösen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás globális céljához kapcsolódó belémi mutatók révén.

A COP30 akciótervének eredményeit összegző jelentés ugyanakkor józanabb képet rajzol, az agrár- és földhasználati átállást továbbra is krónikus alulfinanszírozottság, hiányos szakpolitikai ösztönzők, a talajok romló állapota, valamint a kistermelők nehézkes forráshoz jutása lassítja.

Vagyis a rendelkezésre álló pénz és program sok esetben még mindig nem jut el oda, ahol a valódi változásnak meg kellene történnie.

Eltérő nézőpontok, közös kihívás

A webinárium négy résztvevője eltérő nézőpontból közelítette meg ugyanazt a problémát. Tara McCarthy, az Alltech globális fenntarthatósági (ESG) alelnöke a vállalati felelősség és az élelmiszerlánc egészének működése felől közelített. Szerinte a ma meghozott döntések hosszú távon határozzák meg a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi mozgásterét.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy sok gazdálkodó ma inkább bírálatok célpontjának érzi magát, mintsem partnernek a klímavédelmi párbeszédben, ami megnehezíti az együttműködésre épülő megoldások kialakítását.

Todd Rosenstock, a CGIAR klímavédelmi programjának vezetője a tudomány és a gyakorlati megvalósítás közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. Megközelítése szerint nem elegendő adatokat, modelleket és kutatási eredményeket előállítani, ezeknek a gazdálkodók szintjén is hasznosulniuk kell, beruházásokban, döntésekben és a mindennapi termelésben alkalmazható tudásként. A CGIAR COP30-hoz kapcsolódó anyagai ezt a folyamatot már úgy írják le, mint a megállapodásoktól a cselekvésig vezető átmenetet – vagyis azt az időszakot, amikor a vállalásoknak kézzelfogható eredményekké kell válniuk.