Szerinte a klímaadaptáció alapját a jó minőségű, helyi körülményekhez alkalmazkodó fajták jelentik, ugyanakkor ez önmagában nem elegendő, szükség van olyan kereskedelmi és szabályozási környezetre is, amely lehetővé teszi ezek gyors és hatékony eljutását a termelőkhöz. Ha ez nem működik, a legjobb genetikai megoldások sem tudnak széles körben elterjedni.

Petra Laux, a Syngenta képviseletében a regeneratív átállás gazdasági realitásaira helyezte a hangsúlyt. Mint rámutatott, a fenntarthatóság nem választható el a jövedelmezőségtől, a talajegészség, a biodiverzitás és a termelékenység egyszerre kell, hogy megjelenjen a gazdálkodásban. Találó megfogalmazása szerint nem lehet valóban zöld az a rendszer, amely közben pénzügyileg veszteséges marad.

Mit jelent mindez Magyarországon?

A belémi vita magyar szemmel nézve különösen ismerős képet mutat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2022-es aszály komoly terméskiesést okozott, a búzatermés 21 százalékkal, a kukorica termésmennyisége 57 százalékkal maradt el az előző évitől.

Mindez világosan jelzi, hogy az alkalmazkodás idehaza sem elméleti kérdés, hanem a gazdálkodás mindennapi túlélésének feltétele.

Ebben a helyzetben a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve lehet az egyik legfontosabb végrehajtási eszköz. Az Európai Bizottság összefoglalója szerint Magyarország a 2023–2027-es időszakban mintegy 8,4 milliárd euró uniós forráshoz jut, amelynek körülbelül 2 milliárd eurója közvetlenül környezeti és klímacélokat szolgáló intézkedésekre fordítható.

A COP30 agrárvitái világszerte ugyanabba az irányba mutatnak, a klímaátállás sikere azon múlik, hogy a szakpolitika, a finanszírozás, az innováció és a kommunikáció képes-e összehangoltan működni. Nem elegendő új mutatókat bevezetni vagy technológiákat fejleszteni, olyan rendszerre van szükség, amely a gazdálkodókat nem a probléma részeként, hanem a megoldás kulcsszereplőiként kezeli.

Ez volt a International Federation of Agricultural Journalists webináriumának egyik legfontosabb tanulsága is, hogy a klímaváltozásról szóló viták végkimenetele nem a konferenciatermekben, hanem a termőföldeken dől el.