Az évekig tartó aszály után sok fiatal marokkói a városokba költözött, ahol a bővülő építőipar és szolgáltatási szektor vonzóbb lehetőségeket kínál. Ez oda vezetett, hogy kevesebb marokkói dolgozik a mezőgazdaságban, amely ágazat 2000 óta összességében 1,7 millió munkahelyet veszített a megélhetési gazdálkodás visszaszorulása miatt – írja a Reuters.
Akik maradnak, gyakran magasabb béreket kérnek, vagy inkább darabbérben dolgoznának – azaz minden megtöltött ládáért vagy betakarított sorért kapnak fizetést – mondják a gazdák. Ez akár napi 500 marokkói dirhamra (kb. 55 dollár) is felnyomhatja a béreket – több mint ötször annyira, mint amit az itt dolgozó migránsoknak fizetnek.
Fotó: Bernd, Pixabay
Eközben egyes gazdák munkaigényesebb, exportorientált növényekre, például eperre, málnára és áfonyára álltak át. És itt jönnek képbe a Szaharától délre fekvő területekről érkező afrikai menekültek. A főként francia nyelvű nyugat-afrikai munkások eredeti célja Európa volt, és Marokkó csak tranzitországként működött. Azonban a szigorodó határellenőrzések, valamint a helyi munkalehetőségek miatt egyre több menekült marad és kezd dolgozni a marokkói mezőgazdaságban.
„A Szaharától délre érkező munkaerő nélkül számos gazdaság bezárhatott volna, vagy kénytelen lett volna csökkenteni a termelést” – mondta Abdelaziz El Maanaoui, a chtoukai termelői szövetség vezetője.
El Maanaoui támogatja az adminisztratív eljárások egyszerűsítését, hogy a gazdaságok legálisan alkalmazhassanak migráns munkásokat, különösen mivel a munkaerőhiány súlyosbodhat, ahogy Marokkó termékenységi rátája – amely jelenleg 1,9 gyermek nőnként – a reprodukciós szint alá csökken.
