A Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum működésének sikerét nemcsak a duális képzés kiterjedtsége határozza meg, hanem az a komplex rendszer is, amelyben a korszerű technológiai háttér, a folyamatosan megújuló pedagógiai munka és a piaci szereplőkkel való szoros együttműködés egyszerre van jelen – derült ki a Hoczek László, a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója által elmondottakból. A diákok így nemcsak valós munkakörnyezetben szereznek tapasztalatot, hanem naprakész tudással, versenyképes készségekkel lépnek ki a munkaerőpiacra, egy olyan képzési modellből, ahol az iskola és a gazdaság valóban egymásra épül.
A Kisalföldi Agrárszakképzési Centrumhoz jelenleg öt vármegyében összesen 11 intézmény tartozik, amelyek mellett egy ágazati képzőközpont és egy hamarosan önállóan működő vizsgaközpont is segíti a szakképzés hatékony működését. A beiskolázási adatok alapján az elmúlt években egyértelműen megmutatkozik, hogy a tudatosan felépített, intenzív marketingtevékenységnek köszönhetően nőtt az érdeklődés az agrárszakképzés iránt, ugyanakkor a képzési formák között jelentős átrendeződés figyelhető meg – mondta a lapunknak nyilatkozó főigazgató.
Út a felsőoktatásba
A legnépszerűbbek egyértelműen a technikumi képzések, amelyek stabilan, sok esetben túljelentkezéssel indulnak. Kiemelkedő az érdeklődés például a mezőgazdasági technikus, mezőgazdasági gépésztechnikus, a környezetvédelmi technikus, az erdésztechnikus, illetve az élelmiszeripari – azon belül a sütő- és édesipari – technikusi szakok iránt. Ezek vonzerejét több tényező is erősíti. Egyrészt az, hogy a tanulók az öt év során érettségit és szakmai végzettséget szereznek, másrészt egyre több intézményben elérhető az úgynevezett okleveles technikusi képzés, amely többletpontokat biztosít a felsőoktatási felvételinél. Ez nemcsak a diákok, hanem a szülők gondolkodásában is fontos szemponttá vált.
Hoczek László elmondta, hogy a technikumi képzések népszerűségét tovább növeli az ösztöndíjrendszer és a duális képzés keretében elérhető munkaszerződéses forma. A tanulók jelentős része már a képzés ideje alatt havi 100-120 ezer forintos jövedelemhez juthat, ami komoly motivációt jelent.
Ezzel együtt mégis vannak nehezebben feltölthető szakok, a hagyományos, hároméves szakképző iskolai képzések iránt ugyanis alacsonyabb az érdeklődés. Ezek a szakmák – amelyek sokszor a fizikai, „háttérmunkát” jelentő területeket fedik le – nehezebben tölthetők fel megfelelő létszámmal, és komolyabb beiskolázási erőfeszítéseket igényelnek. Bár jelenleg minden képzés el tud indulni, a centrum és az intézmények részéről is többletenergiát kíván, hogy ezekre a pályákra is felhívják a figyelmet.
Vannak azonban kivételek: a lovász képzés például továbbra is népszerű, különösen ott, ahol magas színvonalú szakmai háttér és továbblépési lehetőségek állnak rendelkezésre. A képzések egy része már nemcsak a hagyományos szakmára készít fel, hanem további tanulási utakat is kínál – akár érettségi megszerzését, akár speciális, például sportági irányú továbbképzést.
Fotó: Luigi Boccardo , Unsplash
A járványok a képzésekre is hatnak
Új irányként jelennek meg az agráriumhoz kapcsolódó, speciálisabb szakterületek is. Ilyen például az állategészségügyi képzés, amelyre már most jelentős az érdeklődés, különösen a felnőttképzésben.
A képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik az állatorvosok munkáját segítve képesek ellátni a modern állattartás számos gyakorlati feladatát.
A nappali rendszerű képzésben most induló osztályok esetében a jelentkezési adatok biztatóak, ami arra utal, hogy a piac igényei és a képzési kínálat egyre inkább találkoznak. Tehát a beiskolázási trendek világosan jelzik, hogy a magasabb szintű, komplexebb tudást adó képzések iránt nő az igény.
Ez a kettősség – a továbbtanulás lehetősége és a biztos szakmai alap – egyre inkább meghatározza a diákok és szüleik döntéseit.
