A kukoricatermesztés válsága külön figyelmeztetés
Gyuricza Csaba szerint a kukoricatermesztés helyzete különösen jól mutatja a magyar agrárium problémáit. Úgy fogalmazott: a kukorica termesztése mára hektikussá és kiszámíthatatlanná vált, ami részben a klímaváltozás, részben pedig az elavult technológiai rendszerek következménye.
A rektor szerint a hazai mezőgazdaság technológiai fejlettsége még mindig elmarad a legversenyképesebb országokétól. Míg Magyarországon a precíziós technológiák alkalmazása nagyjából 10 százalék körül mozog, addig a legfejlettebb agrárországokban ez az arány már 30–50 százalék is lehet.
Emellett a gazdatársadalom elöregedése és az alacsony felsőfokú végzettségi arány is komoly kihívást jelent.
Van növekedési lehetőség a világpiacon
A problémák mellett ugyanakkor lehetőségekről is beszélt előadásában: a következő 8–10 évben világszinten mintegy 13 százalékos élelmiszer-fogyasztásnövekedés várható, ami jelentős piaci lehetőségeket teremthet.
Kiemelte azt is, hogy az Európai Unió agrárexportja rekordot döntött az elmúlt években, ami azt mutatja, hogy az európai mezőgazdasági termékek iránt továbbra is erős a kereslet.
– fogalmazott.
Adaptáció, tudás, értéknövelés
Gyuricza Csaba szerint a magyar mezőgazdaság jövője három kulcsszóra épülhet: adaptációra, tudásalapú gazdálkodásra és értéknövelésre.
Az adaptáció alatt a klímaváltozáshoz és a gazdasági környezethez való alkalmazkodást értette, míg a tudásalapú gazdálkodás szerinte azt jelenti, hogy a mezőgazdaság egyre inkább csúcstechnológiai ágazattá válik, ahol az adatvezérelt döntések és a precíziós megoldások lesznek meghatározók.
Hangsúlyozta az együttműködések fontosságát is, legyen szó termelői összefogásról, integrációkról vagy szakmai partnerségekről.
Hat stratégiai termékpályában látja a kitörési pontot
Az előadás végén arról beszélt, hogy Magyarország nem lehet minden agrárágazatban világszinten meghatározó szereplő, ezért szerinte kiemelt stratégiai termékpályákban kell gondolkodni.
Ilyennek nevezte többek között a baromfiágazatot, a tej- és szarvasmarha-ágazatot, a sertéstartást, a kertészetet, valamint a gabonatermesztést.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint a jövő sikerének kulcsa az lehet, hogy az egyetemek, a gazdálkodók és a döntéshozók ne egymás mellett, hanem együtt dolgozzanak.
– zárta előadását Gyuricza Csaba.
