0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 20.

Stratégiai fordulat nélkül a magyar agrárium a „senki földjén” marad

A magyar mezőgazdaság egyszerre küzd jövedelmezőségi válsággal, klímaváltozással és stratégiai bizonytalansággal, de a kitöréshez minden lehetőségünk adott - erről beszélt nyitóelőadásában Gyuricza Csaba a Portfolio AgroFuture konferencián.

Köztes állapotban ragadt a magyar agrárium

„Túlélésből versenyképesség” – ezzel a címmel tartotta meg nyitóelőadását Gyuricza Csaba a Portfolio AgroFuture konferencián május 20-án. A rektor szerint a cím jól tükrözi a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét: a magyar agrárium ma egyszerre kénytelen túlélési stratégiákban gondolkodni, miközben hosszú távon versenyképes pályára kellene állnia.

Előadásában hangsúlyozta, hogy a világban alapvetően két meghatározó agrármodell figyelhető meg. Az egyik az olcsó tömegtermelésre épülő rendszer, amelyre példaként Brazíliát, az Egyesült Államokat, illetve Európából Lengyelországot és Romániát említette. A másik végletet a tudás- és technológiaintenzív mezőgazdaság jelenti, amelynek mintapéldái Hollandia, Dánia vagy Izrael.

Dr. Gyuricza Csaba témaindító nyitóelőadást tartott a Portfolio AgroFuture 2026 konferencián

Magyarország azonban szerinte egyik modellhez sem tartozik igazán.

„A stratégiai szakirodalom ezt a helyzetet úgy nevezi: a senki földje”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy az ország hosszú ideje nem rendelkezik olyan agrárstratégiával, amely világos irányt szabna a fejlődésnek.

Drágábban termelünk, mint versenytársaink

A rektor szerint az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb problémája a költségek drasztikus növekedése volt. Elmondása alapján 2010 óta Magyarországon az agrárium importköltségei több mint kétszer gyorsabban emelkedtek, mint az Európai Unió átlaga.

Miközben a termelési költségek jelentősen nőttek, a felvásárlási árak ezt nem követték ugyanolyan mértékben, így a mezőgazdaság jövedelmezősége romlott. Gyuricza Csaba szerint ez komoly versenyhátrányt jelent a nemzetközi piacokon.

„Ma ugyanazt a búzát vagy kukoricát lényegesen drágábban állítjuk elő, mint több európai versenytársunk.”

Magyarország különösen kitett a klímaváltozásnak

Az előadás egyik hangsúlyos témája a klímaváltozás volt. Gyuricza Csaba elmondta:

míg az Európai Unió szárazföldi területeinek mintegy 14 százaléka számít erősen aszályveszélyesnek, addig Magyarországon ez az arány eléri a 62 százalékot.

A rektor szerint a probléma nem csupán az időjárási szélsőségekben rejlik, hanem abban is, hogy a magyar mezőgazdaság technológiai és szerkezeti szempontból sem alkalmazkodott megfelelően a megváltozott körülményekhez.

Az elmúlt évek aszályai gondolkodásra és szemléletváltásra kényszerítik a gazdákat

Példaként említette az egyszerűsített vetésszerkezetet, amely a 2022-es aszály idején különösen súlyos veszteségeket okozott. Elmondása szerint a túlzottan leegyszerűsített növénytermesztési rendszer önmagában is jelentős GDP-kiesést eredményezett.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: