Az import egyenlőtlen versenyt teremt
A beszélgetés egyik központi témája az Európai Unióba érkező ukrán és dél-amerikai baromfitermékek kérdése volt.
Csorbai Attila szerint a brazil termelők olyan méretgazdaságossági előnnyel dolgoznak, amellyel az európai szereplők nehezen tudnak versenyezni. Emellett szerinte az európai termelőknek jóval szigorúbb állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szabályoknak kell megfelelniük.
A szakmai szervezetek ezért azt várják az Európai Uniótól, hogy az importtermékek esetében is ugyanazokat az elvárásokat érvényesítse, mint az uniós gazdálkodókkal szemben.
Járványok árnyékában
Nemes Imre országos főállatorvos részletes járványügyi helyzetképet adott az állattenyésztési ágazatokról.
Elmondta:
A baromfiágazat számára kedvező hír, hogy a madárinfluenza-járvány idén jóval kisebb mértékű volt Magyarországon, mint tavaly, ugyanakkor továbbra is kiemelt figyelmet igényel a szalmonellahelyzet.
A szakember kitért a kiskérődzőket érintő európai járványokra is, valamint elmondta azt is, hogy az élelmiszerbiztonsági kontrollok erősítése elengedhetetlen a harmadik országból érkező importtermékek esetében.
A fenntarthatóság dilemmája
A panel résztvevői szerint a fenntarthatósági elvárások egyre erősebben alakítják az állattenyésztést és a takarmányipart is.
Gyurcsó Gábor, az UBM Csoport vezetője arról beszélt, hogy a karbonlábnyom-csökkentés, a körforgásos takarmányozás és az ESG-elvárások megkerülhetetlenek, ugyanakkor a rendszer még sok bizonytalansággal bír.
A szakértők azt mondják, hogy a fogyasztók egyszerre várják el az olcsó, kiváló minőségű és fenntartható módon előállított élelmiszereket, miközben ezek között gyakran nehéz egyensúlyt találni.
A konferencia végén a résztvevők összefoglalták, mire van szüksége az állattenyésztésnek, hogy 2026-ra stabilabb piaci és járványügyi környezet alakulhasson ki. Abban mindenki egyetértett, hogy:
