A rendszer egyik legérdekesebb újítása, hogy a víz nem egy helyhez kötött itatóban várja az állatokat, hanem „követi” őket. A robot mozgásával „finoman” tereli is a juhokat a kevésbé legeltetett területek felé, ami egyenletesebb legelést és egészségesebb talajt eredményez. Eközben érzékelők mérik egyebek mellett azt, hogy melyik állat mennyi vizet fogyaszt.

Mindez lehetővé teszi a betegségek korai felismerését, és segíti a tenyésztési döntéseket. A kutatók a gyűjtött adatokat genetikai információkkal is összevetik, így pontosabb képet kapnak arról, mely állatok alkalmazkodnak jobban a szélsőséges körülményekhez.

A projekt túlmutat egyetlen technológiai újításon, egy országos adatgyűjtési program részeként a juhtenyésztés számos mutatóját vizsgálják, a takarmányhasznosítástól a gyapjú minőségéig. A cél olyan gyakorlati eszközök fejlesztése, amelyek valódi segítséget nyújtanak a gazdák mindennapjaiban.