Szerző: Waum Konrád Hunor

Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) jelenleg is az erdélyi vidék egyik legfontosabb pénzügyi motorja. Románia a 2023–2027-es időszakban mintegy 15,8 milliárd euró agrártámogatásra jogosult, ebből 9,8 milliárd közvetlen támogatás és közel 6 milliárd euró jut vidékfejlesztési programokra. De vajon mire volt elég az eddigi támogatási rendszer, hiszen a ciklus indulása különösen nehéz gazdasági környezetben történt, és mi jöhet 2028 után?

A 2023-as rajtnál a romániai mezőgazdaságot egyszerre sújtotta az infláció, az inputanyagok drágulása, az ukrán gabona okozta piaci nyomás és az aszály. Sok erdélyi kis- és közepes gazdaság akkor még elsősorban a túlélésért küzdött.

A KAP új rendszerének egyik fő célja az volt, hogy a támogatások nagyobb része jusson kisebb gazdaságokhoz és fiatal gazdákhoz. Az Európai Bizottság már a program indulásakor hangsúlyozta: a 2023–2027-es reform a fenntarthatóbb és ellenállóbb mezőgazdaságot kívánja támogatni.

Az AFIR (Románia Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynöksége) által meghirdetett DR-20 és DR-22 beruházási intézkedések már külön támogatják a digitális és precíziós mezőgazdasági technológiák bevezetését, a GPS-alapú géprendszerektől az automatizált inputanyag-kijuttatásig. A második a feldolgozás erősítése: az unió már nem pusztán alapanyag-termelést akar finanszírozni, hanem helyi értékteremtést. A harmadik pedig a környezetvédelmi szempontok erősödése, amely sok gazda számára egyszerre lehetőség és teher.

A jelenlegi ciklus második felében azonban egyre világosabban látszik, hogy a rendszer adminisztrációja továbbra is nehézkes. Az agrár- és vidékfejlesztési források lehívásában Románia az elmúlt ciklus végére az EU-s átlaghoz közelítő teljesítményt ért el, ugyanakkor sok kisebb erdélyi gazdaság még mindig nehezen fér hozzá a támogatásokhoz.

Közben Brüsszelben már a következő, 2028–2034-es költségvetési időszak tervein dolgoznak. Az első javaslatok szerint jelentős változások jöhetnek. Az Európai Bizottság szabályozná támogatási plafont, vagyis a legnagyobb gazdaságok kevesebb közvetlen támogatást kapnának, míg a kisebb farmokat előnyben részesítenék.

Ugyanakkor az is látszik, hogy az EU bizonyos zöld előírásokon enyhíteni akar. A 2024-es gazdatüntetések után Brüsszel több KAP-szabály egyszerűsítését javasolta, köztük az ugaroltatási kötelezettség és egyes GAEC-előírások (jó mezőgazdasági és környezeti állapot) lazítását, valamint a kisebb gazdaságokra vonatkozó adminisztráció csökkentését.

Az Eurostat szerint a romániai gazdák átlagéletkora magas, a 65 év feletti gazdálkodók aránya továbbra is jelentős, miközben a 40 év alatti gazdák aránya alacsony. A támogatási rendszer önmagában ezt nem oldja meg, de meghatározhatja, hogy lesz-e még gazdasági jövője a kisebb családi gazdaságoknak. Vagyis az uniós források továbbra is rendelkezésre állnak, de önmagukban még nem garantálják az erdélyi vidék valódi felzárkózását.

A mostani KAP-időszak inkább átmeneti korszaknak látszik, mint valódi fordulópontnak. Az erdélyi vidék már nem ugyanaz, mint tíz éve: modernebb, digitalizáltabb és piacorientáltabb lett. Ugyanakkor továbbra is erősen függ az uniós pénzektől. A következő költségvetési ciklus pedig eldöntheti, hogy az erdélyi kis- és közepes gazdaságok képesek lesznek-e beruházássá, feldolgozássá és helyi jövedelemmé alakítani a támogatásokat.

Waum Konrád Hunor