Több adat, kevesebb mintavétellel
A tömegtartályból történő mintavétel egyik nagy előnye, hogy nem igényel teljes körű egyedi tejellenőrzést. A mintát akkor veszik le, amikor minden tehenet megfejtek, és a tartály tartalmát alaposan átkeverték. Ezután a tejmintát laboratóriumba küldik elemzésre.
Rhys Davies szerint a módszer főként nagyobb, szezonálisan ellető állományokban lehet hasznos. Ezekben a gazdaságokban sokszor gyors ütemben fejnek, egyszerűbb fejőházi rendszerben. A hagyományos egyedi tejellenőrzés ilyenkor sok szervezést, időt és munkaerőt igényel, ezért előfordulhat, hogy részletes adatgyűjtésre csak évente néhány alkalommal kerül sor.
A tömegtartályos minta ezzel szemben egyszerűbb lehetőséget kínál. A gazda gyakrabban kaphat sejtszámadatokat anélkül, hogy minden alkalommal teljes egyedi tejellenőrzést kellene szerveznie. Ez különösen akkor értékes, amikor gyors döntésre van szükség, például az apasztás előtti hetekben.
A Moor Farmon az új módszer pontosságát a hagyományos tejellenőrzés eredményeivel is összevetették. A szomatikus sejtszám esetében 94 százalékos egyezést mértek, ami azt jelzi, hogy a rendszer megbízható képet adott az állományról.
A blokkos elletésű állományban, ahol a tehenek nagyjából azonos laktációs szakaszban vannak, az átlaghozam alapján számított érték 98,6 százalékban egyezett a tejmérők adataival. Ez ilyen rendszerekben azért működhet jól, mert a tehenek hasonló időszakban ellenek, így a termelésük is jobban összevethető. Az egész évben ellető gazdaságokban viszont egyedi tejhozamadatokra is szükség lehet a pontos értékeléshez.
Az apasztás előtt lehet igazán hasznos
A technológia egyik legfontosabb gyakorlati szerepe az apasztás előtti döntéshozatalban lehet. Ebben az időszakban különösen fontos tudni, mely teheneknél indokolt az antibiotikumos kezelés, és melyeknél elegendő a szelektív szárazra állítás.
A Moor Farmon azoknál a teheneknél, amelyeknél a laktáció utolsó három hónapjában 200 ezer sejt/ml feletti szomatikus sejtszámot mértek, antibiotikumot és tőgyzáró készítményt is alkalmaztak. Az állomány többi részénél szelektív szárazra állítási protokollt követtek.
Rhys Davies a havi tejellenőrzést továbbra sem hagyná el, mert az egyedi tejzsír- és fehérjetartalom fontos adat marad számára. A tömegtartályos sejtszámvizsgálatot inkább kiegészítő eszközként használná. Az apasztás előtti időszakban akár kéthetente is kérne újabb riportot, hogy ne egyetlen mérés alapján kelljen döntést hoznia.
A módszernek ugyanakkor van egy gyakorlati korlátja. Csak akkor ad pontos képet, ha minden fejős tehén teje bekerül a tömegtartályba. A Moor Farmon a borjak elválasztásáig naponta mintegy 400 liter teljes tejet itatnak fel, amelyet a fejés első soraiból vesznek ki. Ilyenkor a tartályban lévő minta nem az egész állomány tejét tükrözi.
Abban viszont sokat segíthet, hogy a gazda gyakrabban és pontosabban lássa, mely állatoknál kell beavatkozni.
