Tej, sertés: történelmi mélypont
A tej- és sertéságazat egyszerre került rendkívül nehéz helyzetbe. A tej felvásárlási ára néhány hónap alatt drasztikusan visszaesett: míg korábban 180–190 forintos árszintek voltak jellemzőek, jelenleg sok helyen 120–140 forint között alakul az ár, miközben az önköltség 170 forint körül mozog. A vezérigazgató számításai szerint országos szinten akár 80 milliárd forintos veszteséget is okozhat a jelenlegi tejpiaci helyzet.
A sertéságazatban hasonlóan súlyos problémák jelentkeztek. A korábban még elfogadhatónak tartott 600 forint körüli felvásárlási ár helyett jelenleg 400 forint körüli szintek alakultak ki, miközben az önköltség 530–540 forint körül mozog. Egy átlagos sertéstelepen hízónként több mint tízezer forintos veszteség keletkezik, országos szinten pedig 50 milliárd forint körüli negatívummal számolnak.
„Volt már gyenge tejár, volt már gyenge sertésár, de akkor legalább valamelyik ágazat működött. Most egyszerre omlott össze szinte minden” – hangsúlyozta.
A problémákat tovább súlyosbítja az afrikai sertéspestis megjelenése, amelyről a szakmai napon külön előadás is elhangzott. A járvány exportkorlátozásokat, piaci bizonytalanságot és további veszteségeket okozhat a sertéságazatban.
A kiút: az export és a fejlesztések
Kulik Zoltán szerint a magyar agrárium hosszú távú túlélése szempontjából kulcsfontosságú az exportpiacok erősítése. Miközben Európa népessége stagnál vagy csökken, addig Ázsia, Afrika és Dél-Amerika takarmányipara dinamikusan növekszik.
A világ takarmánygyártása tavaly mintegy 40 millió tonnával bővült, ennek döntő része azonban nem Európában realizálódott. A Vitafort jelenleg több mint húsz országban van jelen, és céljuk, hogy exporttevékenységük aránya tartósan 20 százalék fölött maradjon.
Az európai gépértékesítés jelentősen visszaesett, ugyanakkor a magyar gazdaságok gépparkja tovább öregszik, ezért a fejlesztések elkerülhetetlenek – mondta Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Az év első három hónapja itthon jó alakult, munkagépekből nőtt a forgalmazás, de az erőgépekben továbbra is pang a piac. A most futó beruházási támogatások – különösen az állattartó telepek fejlesztésére és az öntözésre kiírt pályázatok – hosszabb távon javíthatják az ágazat alkalmazkodóképességét.
Újrahangolás – az elejétől a végéig
Most már nem panasznapot kell tartani, hanem a kiutat kell keresni – vezette fel a szakmai nap kerekasztal-beszélgetését Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője. „Meggyőződésem, hogy a teljes agrárium minden eleméhez hozzá kell nyúlni az elejétől a végéig” – tette hozzá. A magyar agrár-élelmiszergazdaság előtt álló egyik legfontosabb kihívás, hogy alkalmazkodjon a gyorsan változó fogyasztói igényekhez és a globális piaci trendekhez.
A szektor hosszú távú versenyképességét pedig nem a tömegtermelés, hanem az egészséges életmódot támogató, magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítása biztosíthatja.
A kommersz termékekkel sem kell teljes mértékben szakítani, hiszen abban is vannak versenyelőnyeink, de alapvetően újra kell strukturálni az egész agráriumnak a működését, és ebben a magas minőségű, egészséges életmódot támogató élelmiszereket kell középpontba helyezni.
A fogyasztók világszerte egyre tudatosabban választanak: nő a kereslet a funkcionális élelmiszerek, a csökkentett cukor- és sótartalmú termékek, a növényi alapú alternatívák, valamint a természetes összetevőkből készült élelmiszerek iránt.
Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy ezen a területen erős pozíciót építsen ki. A kiváló mezőgazdasági alapanyagok, a hagyományokra épülő élelmiszeripari tudás és az egyre modernebb technológiai háttér megfelelő alapot teremthet a magasabb feldolgozottságú termékek előállításához. Fórián Zoltán szerint azonban ehhez szemléletváltásra is szükség van: az alapanyag-export helyett a nagyobb hozzáadott értéket képviselő késztermékekre kell helyezni a hangsúlyt.
A fenntarthatóság szintén meghatározó tényezővé válik. A fogyasztók ma már nemcsak az ár alapján döntenek, hanem figyelembe veszik a termékek környezeti hatását, eredetét és egészségügyi előnyeit is. Ez új lehetőségeket nyit a hazai szereplők előtt, különösen a prémium kategóriás, nyomon követhető eredetű magyar termékek piacán.
Az Erste Agrár Kompetencia Központ vezetője hangsúlyozta: a siker kulcsa az innováció, az együttműködés és a tudásalapú fejlesztés lehet. A digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és az élelmiszeripari kutatás-fejlesztés egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar agrárium ne csupán alapanyag-termelőként, hanem modern, egészségtudatos élelmiszerek előállítójaként legyen jelen a nemzetközi piacon.
