A klímaváltozás, az állattenyésztés veszteségei, az afrikai sertéspestis és a geopolitikai konfliktusok egyszerre nehezednek a magyar agráriumra, de a szakmabeliek szerint megvan a túlélés kulcsa is a technológiai fejlesztés, az export és az alkalmazkodás képében.
Több mint hatszáz résztvevővel rendezte meg idei szakmai napját a Vitafort Zrt. dabasi központjában. A 45 éves múltra visszatekintő vállalat rendezvényére hét országból érkeztek exportpartnerek, emellett a szakmai műhelyek előadói, politikai és szakmai döntéshozók is részt vettek.

Megnyitójában Kulik Zoltán, a cég vezérigazgatója felidézte: 1995 óta dolgozik a Vitafortnál, 1999 óta vezeti a vállalatot, így az elmúlt három évtized valamennyi meghatározó agrárválságát végigkövette. Az uniós csatlakozás, a 2008-as pénzügyi válság, a koronavírus-járvány, az energiapiaci sokkok, majd az elmúlt évek geopolitikai konfliktusai egyaránt jelentős alkalmazkodási kényszert okoztak.
A vezérigazgató szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzet különösen nehéz, mert szinte minden negatív hatás egyszerre jelentkezik. A klímaváltozás, az aszályok, a visszaeső felvásárlási árak, az állategészségügyi problémák, az importnyomás és a nemzetközi konfliktusok egy időben sújtják a mezőgazdaságot.
Az elmúlt évtizedek változásairól elmondta, hogy míg az 1980-as évek elején a hazai takarmányipar éves kibocsátása még elérte a 9 millió tonnát, ma ez 3,6–4 millió tonna között mozog. A tejelő tehénállomány gyakorlatilag megfeleződött, a kocaállomány harmadára csökkent, a brojlerállomány szintén jelentősen visszaesett. Eközben azért az őszi búza termésátlaga a 4 tonna körüli értékről 5 tonna fölé – tavaly például 5,55 tonnára – emelkedett.
Az elmúlt év ugyanakkor egy zsugorodó piacot hozott, de a Vitafort e körülmények között is növekedni tudott. A cég tavaly 15 százalékkal növelte nominális értékesítését, premixforgalma pedig 22 százalékkal bővült. A cég új üzeme jelenleg két műszakban működik, és 2025-ben már 2,2 millió tonna táp előállításához biztosított alapanyagokat.
Drámai szerkezeti átalakulás

Kulik Zoltán beszélt a klímaváltozás mezőgazdasági hatásairól is. Így arról, hogy a magyar növénytermesztés szerkezete az elmúlt években drámai gyorsasággal kezdett átalakulni. Miközben az őszi búza és az árpa termésátlagai hosszabb távon javultak, a kukoricatermesztés folyamatos visszaesést mutat. A vetésterület mára 700 ezer hektár alá csökkent, miközben a napraforgóé már meghaladta a 800 ezer hektárt.
A vezérigazgató szerint az Alföld jelentős részén a jelenlegi klimatikus viszonyok között egyre kevésbé gazdaságos a kukorica termesztése. Több térségben már a repce és a napraforgó jövedelmezősége is kérdésessé vált. „Van, akinek jó a klímaváltozás, nekünk biztosan nagyon rossz” – mondta.
Áprilisban egyes térségekben 90 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál. Bár a május végi esők valamelyest javítottak a helyzeten, az idei terméskilátások így is legfeljebb átlagosnak mondhatók.
Az ország középső részén egyre nagyobb területek vannak, ahol a hagyományos szántóföldi kultúrák már nem biztosítanak megfelelő jövedelmezőséget, miközben például Lengyelországban oly mértékben növelték a termőterületet, hogy a korábban hagyományosan a magyar kukorica felvevőpiacának számító országból jelentős mennyiségű kukorica érkezik Magyarországra.



