Ha felütjük a Wikipédiát (már nem a Révay lexikont) a gyümölcsök címszó alatt szinte mindegyik szerepelt az Országos Pálinka- és Törkölypálinka verseny nevezettjei között. Az idei megmérettetésre, melynek Velence volt házigazdája, 36 pálinkafőzde több, mint 300 tételét küldte el, hogy a 21 fős szakmai zsűri eldöntse, ki főzte Magyarország legjobb pálinkáját.

A versenyen résztvevő pálinkák között számos különleges, ízletes és egyedi termék is szerepelt, amelyek bizonyították a hazai pálinkakultúra gazdagságát és sokszínűségét. A pálinka a magyar gasztronómia egyik pótolhatatlan eleme, megvan a maga helye a megterített asztalon, főzése és fogyasztása pedig évszázadok óta a magyar népi tradíció szerves része.

A pálinka gasztronómiai, néprajzi és kulturális értéket képvisel, palackba zárja a gyümölcs esszenciáját és megőrzi a vidéken élők tudását, bölcsességét és szorgalmát.
Árvay Nikolett, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium államtitkára köszöntőjében elmondta, a jó pálinka nem a főzőüstben születik, hanem már a gyümölcsösben megformálódik. Nem egyszerű ital, olyan termék, amely szorosan kötődik a földhöz, a gyümölcshöz. Hagyomány és folyamatos megújulás jellemzi az ágazatot.

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, a verseny nem puszta megmérettetés, sokkal nagyobb ügyet szolgál, nemzeti kincsünk méltó képviseletét. A pálinka számunkra, magyaroknak nem csupán ital. Gyümölcs, táj, tudás, türelem és emberi munka találkozása. Benne van a termőföld ereje, az időjárás kiszámíthatatlansága, a gazda gondossága, a főzőmester szakmai alázata, valamint az a hagyomány, amit elődeinktől örököltünk. Minden pálinka mögött döntések sorozata áll: mikor szüreteljünk, hogyan dolgozzuk fel a gyümölcsöt, miként vezessük az erjedést, hogyan őrizzük meg az illatot, az ízt ,a fajtajelleget és azt a tisztaságot, ami a minőségi pálinka legfőbb ismérve.

A szakember rámutatott, a pálinkás szakma ereje az összefogásban rejlik. A változó gazdasági környezet, a termelési nehézségek, a piaci kihívások és a fogyasztói szokások átalakulása az egész szakmát új gondolkodásra készteti. Mégis az tapasztalható, hogy a pálinkaházak elkötelezettsége töretlen. Akik neveznek a versenyre, akik megmérettetik a termékeiket, akik vállalják a szakmai visszajelzést és az objektív bírálatot, azok nem csak saját márkájukért dolgoznak, hanem az egész ágazat tekintélyét is erősítik.
Mint elhangzott, a nevezett tételek csak akkor kerülhetnek a szakmai bírálók elé, ha megfelelnek a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek. A kezdetek óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumába kerülnek először a nevezett pálinkák, ahol a tételeket a analitikai vizsgálatnak vetik alá. Ez a szigorúság nem öncélú, hanem a hitelesség alapja.

Egy-egy tételt öt fő bírált, majd a minősített többség és a mediánelv kombinációjának, valamint a versenyszabályzatban rögzített szempontoknak megfelelően alakult ki a végső eredmény. Ez alapján a zsűri 57 arany, 124 ezüst, 89 bronz minősítést és 23 champion díjat ítélt oda.

A champion díjas tételek közül a Sáppusztai Pálinkafőzde sárga vilmoskörte pálinkája lett 2026-ban Magyarország legjobb pálinkája.
A legeredményesebb pálinkafőzdének az 1CSEPP Pálinka bizonyult. A különdíjasok közül Velence város pálinkáját a Brill Pálinkaház Kékfrankos szőlő pálinkája adja, a MATE a Michlberger Pálinkafőzde áfonya pálinkáját választotta ki. A Pannon Egyetem különdíja a Szaborkúti Pálinkászat és Pincészethez került. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium az 1CSEPP Pálinka Irsaija mellett tette le a voksát, a NAV a Várda-Drink Kulacs meggy pálinkáját választotta. Az AMC kedvence a Sáppusztai Pálinkafőzde szilvája, a Nébih választottja a Brill Pálinkaház érlelt Néró törkölye lett, míg az Állatorvostudományi Egyetem a Lunczer Pálinkaház birsét tartotta a legjobbnak.
Az eseményen két szakembert életműdíjjal is jutalmaztak. Béli Géza, aki 2016 óta a PNT elnökségi tagja, ezer szállal kapcsolódik a magyar pálinkához, míg a Brill Pálinkaház tulajdonosa, Nagy Attila neve elválaszthatatlan az ágazattól.



