Háromszakaszos legeltetés
A regeneratív gazdálkodás egyik alapelve, hogy a legelő állapota legalább olyan fontos, mint az állatok teljesítménye. A DEDES Projektben háromszakaszos legeltetési rendszerre törekszenek, amely egyszerre szolgálja az állatok takarmányellátását és a gyepek regenerációját. Az első harmadban találhatók a legjobb minőségű legelők, amelyeket a legeltetési szezonban használnak. A második harmad pufferterületként működik, amit arra az esetre tartogatnak, ha az első harmad nem tartana ki a legeltetési szezon végéig. A harmadik rész pedig hosszabb ideig pihen. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a növényállomány újraépítse gyökérzetét, javuljon a talaj szerkezete és növekedjen a biológiai aktivitás.
A fajgazdag gyepekben a különböző növényfajok és a talaj mikroorganizmusai kölcsönösen támogatják egymás működését, ami jobb vízmegtartást, hatékonyabb tápanyag-körforgást és nagyobb biomassza-termelést eredményez. A több gomba és mikroorganizmus tehát nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is jelentős szerepet játszik a rendszer működésében.
A gazdaságban egész éves legeltetésre törekednek, ezért téli legeltetést és bálalegeltetést is alkalmaznak, emellett hosszú távú célként bála felhasználása nélküli téli legeltetés is a tervek között szerepel.
A birtokon a húsmarhák átlagos testtömege 500-600 kilogramm körül alakul. A kisebb testméret nemcsak az állatok takarmányigényét csökkenti, hanem mérsékli a talajt érő taposási károkat is, miközben a területen több állat tartható.
Talajélet és ásványianyag-gazdálkodás
A látogatás során a résztvevők betekintést nyerhettek az ásványianyag-gazdálkodás gyakorlatába is. A gazdaság rendszeresen vesz talaj-, víz- és állati mintákat, hogy pontos képet kapjon a terület ásványianyag-ellátottságáról. Elemeztetik a lovak szőrmintáit, a tavak vizét, az ivóvizet és a talaj összetételét is. Az elemzések alapján kiderült, hogy a terület szelén- és mangánhiányos, ezért ezeket az elemeket célzottan pótolják. A legelőn olyan ásványianyag-adagoló rendszert alakítottak ki, amely lehetővé teszi, hogy az állatok saját szükségletük szerint vegyék fel a különböző kiegészítőket. A sótömbök mellett bioszén is rendelkezésükre áll.
A terepi program egyik fontos témája a vízvisszatartás volt. A gazdaságban több olyan vizes élőhelyet alakítottak ki, amelyek egyszerre biztosítják az állatok vízellátását és segítik a csapadék helyben tartását. Ehhez az agyagos talajréteget tömörítették, így a víz hosszabb ideig megmarad a területen, és részben beszivárog a talajba. Ez különösen fontos az egyre gyakoribb aszályos időszakokban, amikor minden helyben tartott vízkészlet jelentős érték.
Vonzó lehet a fiatalok és a nők számára is
A lendvadedesi modellgazdaság azt is jól szemlélteti, hogy a modern mezőgazdaság egyre inkább tudásintenzív ágazattá válik. A talajbiológia, az ökológiai összefüggések, az állatjólét és az adatalapú döntéshozatal olyan területek, amelyek új generációkat vonzhatnak az agráriumba.
A Nemzeti KAP-hálózat által szervezett szakmai programok hozzájárulhatnak a generációváltás sikeréhez, hiszen a fiatal gazdálkodók működő, innovatív modellekkel találkozhatnak. Ugyancsak fontos üzenet, hogy a mezőgazdaság egyre több lehetőséget kínál a női gazdálkodók számára is. A szakmai napot vezető Bácskai Fanni példája jól mutatja, hogy a korszerű agráriumban a tudás, a szervezőkészség és a rendszerszintű gondolkodás legalább olyan fontos, mint a hagyományos fizikai munkavégzés.
A DEDES Agroökológiai Projekt látogatása egyértelműen bizonyította, hogy a regeneratív gazdálkodás nem csupán elmélet, hanem a gyakorlatban is működő, hosszú távon fenntartható rendszer. A természetvédelmi célok, az állatjóléti szempontok és a gazdasági eredményesség itt nem egymás versenytársai, hanem egymást erősítő elemei egy jövőorientált mezőgazdasági modellnek.
Gergely Márta
NAK Zöld Támogató Egység
