Faállomány-gazdálkodás

A FŐKERT abban a szerencsés helyzetben van, hogy 15-20 éve magas szintű a faállomány-nyilvántartás, és az adatsorait folyamatosan tudják elemezni. Az éghajlatváltozás hatása 2020 után felgyorsult, a faállomány a budapesti közterületeken súlyos válságban van, ahogy az egész országban. A klímaváltozás jelenlegi szintje és az ennek következtében gyorsan romló faállapot-mutatók alapján a következő tíz évben a budapesti közterületi fák akár 40%-a is cserére szorulhat. A balesetveszély az elsődleges kockázat, a másodlagos, hogy az eltűnő lombkoronatömeg miatt az ökoszisztéma- és a közegészségügyi szolgáltatások színvonala, a város élhetősége erősen romlani fog. Ennek hatására a közbizalom is sérülhet, hiszen a fakivágással és faültetéssel kapcsolatos társadalmi ellenállás uralja ma a közhangulatot.

Nagy feladat előtt áll a cég: hogyan tudnának felépíteni egy hosszú életciklusú, magas átlagéletkorú, nagy lombkoronatömegű faállományt. Ehhez teljesen új technológiai intenzitás kell, emelte ki Dezsényi Péter – ezt nevezzük proaktív faállomány-gazdálkodásnak. Ennek lényege, hogy legalább négy-ötévente kezelnének minden felnőtt fát, ezzel kézben tudnák tartani a fák egészségi állapotát az optimális életfeltételek biztosításával a faiskolai termesztéstől kezdve egészen a fa életciklusának végéig. Így lehetne megnövelni a fák mostani 25 éves átlagéletkorát 30-50 évre.

Az új fák telepítése mellett nagy hangsúlyt helyeznek a meglevő faállomány életkörülményeinek javítására. A klasszikus parkokban a fák körüli nyírt gyep állandó taposásnak van kitéve. Ezt a jelenséget el kell kezdeni visszaszorítani, hallottuk, különben a fák már nemcsak a vízhiánytól, hanem a taposás miatti levegőtlenségtől is károsodnak. Az idős, nevezetes fák körül kerítéssel körülvett televényszigeteket hoztak létre, de idén nagy területen lesz facsoportok alatt is televényépítés, természetesen ott már kerítések nélkül. Emellett különböző technológiákkal igyekeznek lazítani a talajzárat és átalakítani a talaj szerkezetét. Ezt az idén öt hektáron tervezik elvégezni. Nemcsak televényt építenek, hanem takarmánykeverékek és Budapest magkeverék vetésével funkcionális aljnövényzetet is létrehoznak. A Városligeti fasor alatt először takarmánynövények, később őshonos magkeverék vetésével alakítják ki az aljnövényzetet egy kétéves programban.

Nagy léptékű fejlesztések

A FŐKERT történelmi jelentőségű fejlesztése lesz a Rákosrendező, ahol 17 hektáros átmeneti parkot hoznak létre. Ez lesz Budapesten 1973 óta a legnagyobb területű közparkfejlesztés. Az átmeneti park évtizedeken keresztül használható lesz majd és remélik, a végleges fejlesztések után a terület nagy részben park marad. A sikeres Biodiverz City Life pályázat több mint egymillió eurós összegéből a Mocsárosdűlő, a Kőérberki szikes rét és a Nagytétényi-fennsík természetvédelmi területeinek kezelése valósul majd meg. Ez az első olyan pályázat, ami teljes egészében a városon belüli területekre fókuszál.

Klímareziliens parkok, természetközeli gyepek

A hagyományos parkfenntartásnak vége, hangsúlyozta az előadó, a viszonylag alacsony vízutánpótlással működő intenzív parkfenntartás a múlté. Az éghajlatváltozás miatt a növénykultúráknak egyre több vizet kell pótolni, különösen azokban a parkokban, ahol magas a látogatottság. A FŐKERT parkjainak évente közel 25 millió látogatója van. A jövőben a parkok egy részében a vízutánpótláson lesz a fókusz, ezért ott öntözőrendszereket működtetnek majd, más területeken viszont ökológiai alapon a vízmegtartás, a magas biológiai aktivitás, a biodiverzitás valósul meg.

A jövőben ott lesznek csak intenzív öntözött gyepfelületek, ahol esztétikai vagy használati funkciójuk van, intelligens távvezérelt, távfelügyelhető automata öntözőrendszert telepítenek. Nagy léptékben fogják növelni a természetközeli gyepek arányát.