Az EU és Ausztrália 2026 márciusában, nyolc év tárgyalás után zárta le a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló egyeztetéseket.
A csomag első pillantásra a vámokról, a nyersanyagokról és a geopolitikai érdekekről szól, ám a kereskedelempolitikában szokatlanul nagy hangsúlyt kap benne az állatok érző lényként való elismerése, az állatjóléti együttműködés és egyes termékek forgalmazásának jóléti feltételekhez kötése is.
Az állatok is számítanak
A megállapodás egyik legfontosabb megállapítása a fenntartható agrár- és élelmiszerrendszerekről szóló fejezetben szerepel.
Ez jóval több egyszerű politikai gesztusnál. Az EU számára azt jelzi, hogy az állatjólét egyre inkább beépül a külkereskedelmi gondolkodásba, Ausztrália számára pedig azért különösen jelentős, mert ez csupán a második olyan kereskedelmi megállapodása, amely kifejezetten elismeri az állatok érzőképességét. Az első a 2021-ben aláírt brit–ausztrál szabadkereskedelmi egyezmény volt.
Fotó: Luigi Boccardo , Unsplash
Az állatjóléti szabályozás elsősorban az államok és területek hatáskörébe tartozik Ausztráliában, ezért a rendszer széttagolt, a követelmények pedig országrészenként eltérhetnek. Maga az ausztrál kormány is elismeri, hogy az alkotmányos felelősség döntően a tagállami és területi szintre hárul.
Ebben a környezetben egy nemzetközi kereskedelmi megállapodásba foglalt állatjóléti vállalás erősebb alapot teremthet a szövetségi kormány számára ahhoz, hogy következetesebb, országos reformokat kezdeményezzen.
Az Állatok Világszövetsége június 22-én megjelent interjújában az Európai Állatvédelmi Szövetség és az Ausztrál Állatvédelmi Szövetség képviselői egyaránt hangsúlyozták a megállapodás kettős jelentőségét.
Az egyezmény önmagában nem változtatja meg azonnal állatok millióinak életét, de új irányt szabhat annak, ahogyan a két fél az állattartásról, az élelmiszer-termelésről és a nemzetközi kereskedelemről gondolkodik.
