A nyári hőhullámok nemcsak a mindennapi életet alakítják át, hanem a fogyasztói döntésekre is gyors és jól mérhető hatást gyakorolnak – olvasható az efeagro.com oldalon. Spanyolországi piackutatási adatok azt mutatják, hogy a tartós meleg idején a vásárlók másként állítják össze bevásárlókosarukat: előtérbe kerülnek a hűsítő, azonnal fogyasztható termékek, míg a hosszabb főzést igénylő alapanyagok iránt csökken az érdeklődés. A jelenség jól szemlélteti, hogy az időjárás rövid távon is képes befolyásolni az élelmiszerpiac működését.
A Circana piackutató vállalat a legutóbbi, összehasonlítható hőhullámos időszak értékesítési adatait elemezte. Az eredmények szerint a palackozott víz forgalma értékben 8,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, míg az üdítőitaloké 6,4 százalékkal emelkedett.
A fagylaltok iránti kereslet még ennél is nagyobb mértékben nőtt: értékesítésük 10,9 százalékos bővülést mutatott a forró napokon. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a fogyasztók elsődleges szempontja ilyenkor a gyors felfrissülés és a megfelelő folyadékpótlás.
Népszerűek a kész és félkész életek
Nemcsak az italok és a desszertek iránt nő a kereslet, hanem azoké az élelmiszereké is, amelyek kevés előkészítést igényelnek. A hűtött saláták fogyasztása például közel 10 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Ennek hátterében nem csupán a meleg miatti könnyebb étkezési igény áll, hanem az is, hogy sokan ilyenkor szívesebben választanak olyan ételeket, amelyekhez nem szükséges hosszabb ideig bekapcsolni a tűzhelyet vagy a sütőt.
A vizsgálat szerint a hüvelyesek értékesítése 19 százalékkal csökkent, a rizsé 7 százalékkal, a tésztaféléké pedig 5,6 százalékkal maradt el a korábbi időszaktól. A változás azt jelzi, hogy a vásárlók a nyári hőségben kevésbé választják az időigényes, meleg ételek elkészítését, helyette egyszerűbb és gyorsabb megoldásokat keresnek.
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a hőhullámok nem feltétlenül növelik az összes élelmiszerre fordított kiadásokat, inkább átrendezik a keresletet az egyes termékkategóriák között. Ez a kereskedők, az élelmiszeripari vállalkozások és a mezőgazdasági termelők számára egyaránt lényeges információ. Az időjárási szélsőségekhez igazított készletgazdálkodás, logisztika és termékkínálat egyre nagyobb szerepet kaphat a nyári időszakban.
Az élelmiszerbiztonságot is befolyásolja
A magas hőmérséklet ugyanakkor nemcsak a fogyasztási szokásokat, hanem az élelmiszerbiztonságot is befolyásolja. A meleg kedvez a baktériumok szaporodásának, ezért különösen fontos a hűtési lánc fenntartása a vásárlástól egészen a fogyasztásig.
A spanyol Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozási Ügynökség ezért külön nyári tájékoztató kampányban hívja fel a figyelmet arra, hogy a hidegen tartandó élelmiszereket minél hamarabb hűtőbe kell helyezni, a grillezett húsokat pedig megfelelő belső hőmérsékletre kell átsütni.
Az egészséges nyári étrend kialakításában a szezonális zöldségek és gyümölcsök is fontos szerepet játszanak. A nagy víztartalmú gyümölcsök, például a görögdinnye, a sárgadinnye vagy az őszibarack egyszerre járulnak hozzá a folyadékbevitelhez és a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. A szezonális termékek fogyasztása ráadásul gyakran gazdaságosabb, és a helyi termelők számára is kedvezőbb piaci lehetőségeket teremt.
Az élelmiszer-pazarlás kockázatát is növeli
A nyári időszak sajátosságai az élelmiszer-pazarlás kockázatát is növelik. A szabadságok, az utazások, a gyakori programváltozások és a házon kívüli étkezések miatt nehezebb pontosan megtervezni a szükséges mennyiségeket. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a romlandó élelmiszerekből csak annyit vásároljunk, amennyire valóban szükség van, a bevásárlás után pedig a lehető legrövidebb idő alatt kerüljenek a megfelelő tárolási helyre.
A spanyol tapasztalatok arra utalnak, hogy a gyakoribbá váló hőhullámokhoz a teljes élelmiszer-ellátási láncnak alkalmazkodnia kell. A fogyasztók igényeinek gyors változása egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a termelők, a feldolgozóipar és a kereskedelem számára. A nyári vásárlási szokások elemzése így nem csupán piaci érdekesség, hanem olyan információforrás is, amely segítheti a hatékonyabb készlettervezést, az élelmiszerbiztonság erősítését és a pazarlás mérséklését.
