Hol tart ma Magyarország az ökológiai gazdálkodásban?
Gyakran elhangzik, hogy jelentős lemaradásban vagyunk, de ez ma már nem teljesen igaz. Magyarországon a mezőgazdasági területek mintegy 8,5 százalékát művelik ökológiai módon, miközben az uniós átlag 11–12 százalék körül alakul. A legnagyobb hiányosság inkább az, hogy nem épültek ki megfelelően a hazai termékpályák.
Az ÖMKi vezetőjeként régóta dolgozik azon, hogy a kutatási eredmények gyorsabban eljussanak a gazdálkodókhoz. Mi lehet ennek a kulcsa?
A gazdálkodók leginkább egymástól tanulnak. A leghatékonyabb tudásátadás az, amikor saját gazdaságukban, gyakorlati példákon keresztül ismerhetnek meg új megoldásokat, megfelelő szakmai támogatás mellett. A következő agrárpolitikai ciklus tervezésében ezért kiemelt szerepet kell kapnia a szaktanácsadásnak, a tudásátadásnak és a részvételi innovációs programoknak.
Melyik az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos legkárosabb tévhit?
Talán az, hogy az ökológiai gazdálkodás egyenlő azzal, hogy „nem csinálunk semmit”. Bizonyos támogatási konstrukciók valóban teremthetnek félreérthető helyzeteket, például amikor elöregedett ültetvények is támogatásban részesülnek érdemi termelés nélkül. Ez azonban nem az ökológiai gazdálkodás hibája, hanem a támogatási rendszeré. A másik gyakori kifogás a biotermékek magas ára. Bár az árkülönbség az elmúlt években csökkent, szükség lenne olyan szakpolitikai ösztönzőkre – például adózási vagy közétkeztetési intézkedésekre –, amelyek szélesebb körben is elérhetővé teszik ezeket a termékeket.
A klímaváltozás fényében milyen előnyöket igazolt vissza az ökológiai gazdálkodás?
Erre ma már számos tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Az ökológiai művelésű talajok vízbefogadó és vízmegtartó képessége bizonyítottan jobb. Hosszú távú kísérletek azt mutatják, hogy a víz beszivárgása akár tízszer nagyobb is lehet ezekben a talajokban, míg a vízmegtartó képességük mintegy 17 százalékkal meghaladja a hagyományosan művelt területekét. Ez elsősorban a szerves tápanyag-utánpótlásnak köszönhető.
Emellett a talajélet és a mikrobiális sokféleség is lényegesen gazdagabb, ami szintén a szerves tápanyag-utánpótlásnak, valamint annak köszönhető, hogy nem használunk szintetikus növényvédő szereket és gyomirtókat. Ez az ökológiai gazdálkodás egyik kiemelkedő előnye.
A humán egészség szempontjából is egyre több bizonyíték áll rendelkezésre. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy már 10–14 napos biotáplálkozás után jelentősen – töredékére – csökken a gyermekek vizeletében és vérében kimutatható növényvédőszer-maradványok mennyisége. Bár a közvetlen egészségügyi előnyök bizonyítása rendkívül összetett feladat, és szigorú tudományos feltételekhez kötött, ezért jelenleg még nem állíthatjuk, hogy a biotáplálkozás egyértelműen egészségesebb. Azt azonban tudományosan megalapozottan kijelenthetjük, hogy a biotermékeket fogyasztók szervezete kisebb növényvédőszer-terhelésnek van kitéve. A következtetést ezek után mindenki maga vonhatja le.
A hazai biogazdálkodás helyzetéről megnézheti beszélgetésünket Drexler Dórával az MMG Direkt podcast műsorában itt.
