A kutatócsoport 403 broméliafaj – köztük az ananász és a több mint 3700 egyéb faj – beporzóit vizsgálta, és azt találta, hogy a növények háromnegyedét kolibrik látogatják – írja a Phys.org.

A Botanical Journal of the Linnean Society folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a broméliák (Bromeliaceae), amelyeket kolibrik poroznak be, kétszer olyan gyorsan alakulnak új fajokká, mint azok, amelyek beporzását méhek, denevérek vagy lepkék végzik. A kolibrik által beporzott növények esetében az új fajok kialakulásának üteme egymillió évente 2,77 volt, míg a többi növénynél csupán 1,46.

Elizabeth Forward, a tanulmány vezető szerzője és a Readingi Egyetem doktorandusza elmondta: „A broméliákat – azt a növénycsaládot, amelyhez az ananász is tartozik – eredetileg a méhek és a darazsak porozták be, de később megjelentek a kolibrik, és nem csupán egyszer vették át ezt a szerepet. A növénycsalád különböző fejlődési ágai újra és újra lecserélték egyik beporzójukat egy másikra, és ez a folyamat napjainkban is zajlik.”

Dr. Jamie Thompson, a Readingi Egyetem Leverhulme kutatási ösztöndíjasa és a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy a kolibrik valóságos motorjai az új fajok kialakulásának. A magashegységekben táplálkoznak, ahol a növények kisebb, egymástól fizikai akadályokkal, például völgyekkel és hegycsúcsokkal elválasztott populációkban nőnek. Ezek az elszigetelt növénycsoportok idővel egyre különbözőbbé válnak, és lassan önálló fajokká alakulnak.

A kolibrik veszélyeztetettsége

Az ananász a broméliafélék családjába tartozik, még akkor is, ha első pillantásra eléggé különbözik rokonaitól. Ugyanattól az őstől származik, és ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkezik – például hosszú, szalagszerű levelekkel és virágfüzérrel –, ám a talajban nő, és nagy termést hoz.

A legtöbb bromélia ezzel szemben kisebb termetű növény, amely fák ágain vagy sziklákon él. Sok faj levelei tölcsérszerű rozettát alkotnak, amelyben víz gyűlik össze. Ezek az apró „víztartályok” mini-élőhelyeket biztosítanak számos állat számára, köztük békáknak is. A világszerte népszerű szobanövények, a tillandsiák, vagyis „levegőnövények” szintén broméliák.

Az ananász és legtöbb rokona a kolibrikre támaszkodik a beporzásban. A madarak a virágok édes nektárját fogyasztják, miközben virágpor tapad rájuk, amelyet a következő meglátogatott virágra visznek át.

Ez a szoros együttműködés azonban ma már kockázatot is jelent. Sok bromélia hegyvidéki erdőkben él, amelyeket mezőgazdasági célból irtanak ki, vagy amelyeket a felmelegedő éghajlat alakít át. Emiatt a broméliafajok 81 százalékát valószínűleg a kihalás veszélye fenyegeti.

Hasonló helyzetben vannak a kolibrik is: minden tizedik fajuk kihalással fenyegetett, és tízből hat faj állománya csökken. Mivel nagyon sok bromélia kizárólag erre a madárcsoportra támaszkodik a beporzás során, egy-egy kolibrifaj eltűnése magával sodorhatja azokat a növényeket is, amelyek tőle függenek.

Néhány bromélia azonban úgy csökkenti ezt a kockázatot, hogy több beporzófajt is képes „kiszolgálni”.

A kutatócsoport által összeállított adatbázis fontos alapot nyújt a broméliafélék további vizsgálatához. Ez napjainkban különösen jelentős, hiszen a kolibrik és más beporzó állatok száma folyamatosan csökken, miközben az ezektől függő növények jövője egyre bizonytalanabb.