Többet esznek és gyorsabban erősödhetnek
A támogató kezelés előnye különösen jól látható a hasmenéses borjaknál. Az újszülöttkori hasmenés nemcsak folyadékvesztést okoz: elektrolitzavar, anyagcsere-acidózis és keringési probléma is kialakulhat. A borjú bágyadttá válik, csökkenhet vagy megszűnhet a szopási kedve, súlyos esetben pedig már önállóan felállni sem képes.
Ilyenkor a folyadékterápia gyakran a kezelés legfontosabb eleme. Célja nem egyszerűen az elveszített víz pótlása, hanem az elektrolit- és sav-bázis egyensúly rendezése, valamint a szövetek megfelelő vérellátásának helyreállítása.
A fájdalomcsillapítás ehhez további segítséget adhat. A Farmers Weekly által idézett vizsgálatban a hasmenéses borjak antibiotikumos kezelése mellett egyszeri meloxikámadagot kapó állatok nagyobb valószínűséggel fogyasztották el teljes tejadagjukat, több indítótakarmányt ettek, és nagyobb súlygyarapodást értek el, mint a kizárólag antibiotikummal kezelt társaik.
Ez arra utal, hogy a fájdalom és a gyulladás mérséklése nem csupán a közérzetet javítja, hanem közvetve a táplálékfelvételt és a regenerációt is támogathatja.
Hasonló összefüggést figyeltek meg légzőszervi betegségek esetén is. A megfelelően megválasztott gyulladáscsökkentő kezelés az antibiotikum mellett mérsékelheti a lázat és a gyulladást, javíthatja az állat komfortérzetét, és hozzájárulhat ahhoz, hogy hamarabb visszatérjen a takarmányhoz. Ez ugyanakkor csak kiegészítő kezelés, bakteriális fertőzés esetén nem váltja ki az indokolt antimikrobiális terápiát.
A nehézelléssel született borjaknál szintén felmerülhet a fájdalomcsillapítás szükségessége. A hosszú vagy erős segítségnyújtást igénylő ellés után a borjú izom- és lágyrészsérüléseket, oxigénhiányt és kimerültséget szenvedhet. Ilyenkor különösen fontos a gyors állapotfelmérés, a megfelelő föcstejellátás, a testhőmérséklet fenntartása és szükség esetén az állatorvos által javasolt támogató kezelés.
