A Vörös-tengerből érkező idegenhonos halfajok megjelenése már évtizedek óta alakítja a Földközi-tenger élővilágát, de a kutatók most először készítettek olyan modellt, amely előre is képes jelezni, mely fajok lehetnek a következő sikeres betelepülők – efeverde.com.

A nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az Arothron stellatus, a Parupeneus heptacantha és a Turrum fulvoguttatum tartozik a legesélyesebb jelöltek közé.

A két tengert 1869 óta összekötő Szuezi-csatorna nemcsak a tengeri kereskedelem, hanem a tengeri élőlények számára is fontos átjáróvá vált. A kutatók becslése szerint eddig már több mint 120 halfaj vándorolt át a Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe, ahol számos esetben tartós állományokat alakítottak ki.

Korallzátony nélkül életben maradni

A kutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy egy faj inváziós sikerét nem elsősorban az határozza meg, mennyire alkalmazkodik sokféle táplálékhoz vagy élőhelyhez, hanem az, képes-e korallzátonyok nélkül is életben maradni. Ez azért lényeges, mert míg a Vörös-tenger gazdag korallzátonyokban, addig a Szuezi-csatorna és a Földközi-tenger nagy része nem biztosít ilyen élőhelyet. Azok a fajok, amelyek kevésbé függenek a koralloktól, jóval nagyobb eséllyel tudnak sikeresen megtelepedni új környezetükben.

Az eredmények egy kiterjedt terepi vizsgálatra épülnek. A kutatócsoport távirányítású víz alatti kamerákat helyezett ki 5 és 150 méter közötti mélységben a Vörös-tenger Akabai-öblében, valamint Izrael földközi-tengeri partvidékén.

Az összegyűjtött felvételek alapján 179 halpopuláció viselkedését és élőhelyhasználatát elemezték, majd ezekből építették fel az előrejelző statisztikai modellt.

A megfigyelések azt is megmutatták, hogy a sikeresen betelepülő halfajok rendkívül rugalmasan alkalmazkodnak az új környezethez. Gyorsan módosítják táplálkozási és viselkedési szokásaikat, kihasználják a helyben elérhető erőforrásokat, és olyan élőhelyeket is elfoglalnak, amelyek eredeti elterjedési területükön nem voltak jellemzőek számukra. Ez az alkalmazkodóképesség jelentősen növeli túlélési esélyeiket.

A Földközi-tenger fokozatosan melegszik

Mindez nem csupán természetvédelmi érdekesség. Az újonnan megjelenő halfajok versenyre kelhetnek az őshonos fajokkal a táplálékért és az élőhelyekért, ami hosszabb távon átalakíthatja a tengeri ökoszisztémákat, és akár egyes helyi állományok visszaszorulásához is vezethet.

A kutatás jelentőségét tovább növeli, hogy a Földközi-tenger az éghajlatváltozás következtében fokozatosan melegszik. A magasabb vízhőmérséklet egyre kedvezőbb feltételeket teremt a trópusi eredetű fajok számára, vagyis a jövőben várhatóan még több vörös-tengeri hal jelenhet meg a térségben.

Ezért különösen fontos, hogy a természetvédelmi szakemberek és a döntéshozók ne csak utólag reagáljanak az új fajok felbukkanására, hanem előre fel tudjanak készülni rájuk.

Az új előrejelző modell éppen ezt a célt szolgálja. Segítségével meghatározható, mely fajokat érdemes kiemelten figyelni a monitoringprogramok során, így az inváziós folyamatok korábbi szakaszban felismerhetők lehetnek. A kutatók szerint ez jelentős előnyt jelenthet a Földközi-tenger egyedülálló élővilágának megőrzésében, miközben hozzájárulhat a tengeri ökoszisztémák változásainak pontosabb megértéséhez is.