Mit mutatnak az árgyűjtések?
Dr. Ferencz-Havel Alexandra a DCF3 projekt keretében végzett halárgyűjtések bemutatása című előadásában a termelői és telephelyi, valamint a fogyasztói (piaci és polcfelmérésen alapuló) árgyűjtések eredményeit ismertette. Rámutatott arra, hogy a különböző módszerekkel végzett árgyűjtések legnagyobb értéke a hosszú távú adatsorok kialakításában és aktualitásában rejlik.
A halboltokban és halüzletekben a lazacfilé a legdrágább termék, ára jellemzően 8–11 ezer forint között alakul kilogrammonként. Ezzel szemben az élő pontyot, a busatörzset és a busaszeletet általában 2-3 ezer forintért kínálják, míg a pontyszelet és az afrikai harcsafilé 4-5 ezer forintos áron elérhető országszerte. Az ünnepek közeledtével egyes termékek esetében időszakos akciók figyelhetők meg. Ez napjainkban elsősorban a karácsonyi időszakra jellemző, de helyenként húsvét előtt is előfordulnak kisebb mértékű árcsökkentések. A kiskereskedelmi láncokban forgalmazott friss haltermékek ára általában változékonyabb, mivel azok könnyebben tudnak akciót hirdetni.
Dr. Kasza Gyula Az intenzív haltermelés állatjóléti tényezői – indikátorrendszer kialakítása magyarországi akvakultúra-fajokra című előadásában konkrét gyakorlati javaslatokat fogalmazott meg az ágazat számára. Kiemelte a kábítási protokollok validálásának fontosságát, valamint a szállítás és tartás állatjóléti körülményeinek dokumentálását. Emellett hangsúlyozta a képzések, az átláthatóság és a KPI-mutatók – például a mortalitás, a selejtarány és a kábítási hibaarány – szerepét, továbbá a folyamatos javító intézkedések jelentőségét.
Posztereken az eredmények
A nap végén, a poszterszekcióban két kollégánk képviselte az AKI-t. Dr. Rózsa Andrea A halászati ágazat pénzügyi helyzetének bemutatása című poszterén a magyarországi halászati ágazatban működő, főtevékenységük szerint a „Halászat, halgazdálkodás” 03 TEÁOR-kód alá tartozó gazdaságok pénzügyi teljesítményét elemezte a 2020–2024 közötti időszakban, az AKI rendelkezésére álló NAV-adatbázisok felhasználásával. Az elemzés középpontjában a vállalkozások számának, bevételének és jövedelmének alakulása állt társas és egyéni vállalkozói bontásban.
A vizsgált időszakban a vállalkozások száma folyamatosan csökkent, miközben a társas vállalkozások aránya az összes vállalkozás közel 60 százalékát tette ki. Az ágazat összes bevétele enyhén növekedett, és mintegy 90 százaléka a társas vállalkozásokhoz kapcsolódott. Az ágazati jövedelem 2023-ig enyhén emelkedő trendet követett, majd 2024-ben mérsékelten csökkent.
Szakáli János Miklós Az AKI adatgyűjtő szerepe a magyar étkezési célú haltermékpályában című poszterén bemutatta, hogy az Agrárközgazdasági Intézet Data Collection Framework (DCF) halgazdálkodási adatgyűjtési projektje milyen fontos szerepet tölt be a magyar halászati ágazat működésének nyomon követésében és elemzésében.
Az AKI a haltermék-pálya számos szakaszát vizsgálja a termelőktől egészen a fogyasztókig, ezáltal átfogó képet nyújt a hazai étkezési célú halpiac működéséről. Az adatgyűjtés és -elemzés kiterjed a haltermelőkre, a feldolgozókra, a nagy- és kiskereskedőkre, valamint a fogyasztói és exportpiacokra is. Az így előállított információk támogatják az ágazati szereplők üzleti döntéseit, segítik a kereslet-kínálati folyamatok és a termelési trendek megértését, valamint alapot biztosítanak az agrárpolitikai és támogatási intézkedések kidolgozásához.
A gazdasági, klimatikus és energiapiaci kihívások időszakában különösen fontos a gyors és pontos adatfeldolgozás.
A rendszer hatékonyságának alapja az ágazati szereplők folyamatos és megbízható adatszolgáltatása, amely nemcsak az ágazat stabilitását, hanem a vállalkozások versenyképességét is erősíti.
A jövőbeni fejlesztések között szerepel a horgászat által érintett akvakultúra-szektor adatgyűjtésének elindítása, a halkereskedések gazdasági felmérése, a haltermelési előrejelzések továbbfejlesztése, valamint az innovációs lehetőségek vizsgálata. Az AKI emellett az ingyenesen elérhető Agrárinformációs Portálon keresztül is támogatja az ágazat szereplőit naprakész piaci és termelési adatokkal.
Az AKI munkatársai előadásaikkal és posztereikkel jelentős mértékben hozzájárultak a rendezvény szakmai színvonalához. A tanácskozás kiváló lehetőséget teremtett az ágazati szereplők közötti kapcsolatépítésre, az együttműködések erősítésére és a közös célok mentén történő stratégiai gondolkodásra.
Dr. Ferencz-Havel Alexandra,
Bojtárné Lukácsik Mónika
Akvakultúra és Halászati Elemző Osztály
