A kétnapos esemény központi témája a technológiai intézkedések lehetőségeinek feltérképezése, és a félévszázados jubileum apropóján a gyakorlat és a kutatási együttműködések eredményeinek áttekintése, valamint a Data Collection Framework (DCF) projekt halgazdálkodási adatgyűjtési gyakorlatainak bemutatása volt.
Csaknem kétszáz szakember vett részt a tanácskozáson
A rendezvényt prof. dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora nyitotta meg, majd köszöntőt mondott dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója, valamint Hodálik Pál Szarvas polgármestere. Ezt követően dr. Gyalog Gergő, a Halászati Kutatóközpont vezetője áttekintést adott a 75 éve alapított intézetről.
A plenáris szekcióban Kovács Gyula bemutatta a LIFE – Boat 4 Sturgeon projektet, mely ivadéknevelő rendszerének ünnepélyes átadására a reggeli órákban került sor. A HAKI jubileumi eseményét megtisztelte jelenlétével Alessio Bonaldo, a Bolognai Egyetem professzora is, aki előadásában az ActFast projekt jó gyakorlatait ismertette. Bemutatta azokat a technológiai intézkedéseket, amelyek az akvakultúrában a klímaátmenet kihívásaira adott válaszokként alkalmazhatók. Lévai Ferenc előadásában a gyakorlat és a kutatási együttműködések elmúlt 50 évének történetét és eredményeit mutatta be.
A tanácskozáson csaknem kétszáz szakember vett részt. A szekcióüléseken több mint 30 előadás és 15 poszter ismertette a hazai halászati kutatás legfrissebb eredményeit.
A Halgazdálkodási adatgyűjtés (DCF) és társadalom szekcióban dr. Ferencz-Havel Alexandra, dr. Rózsa Andrea és szakmai partnerként az Állatorvostudományi Egyetem docense, dr. Kasza Gyula képviselte intézetünket.
Költség- és jövedelemfelmérés készült
Az akvakultúra-termelők költség- és jövedelmi helyzetének bemutatása című előadásában dr. Rózsa Andrea ismertette az AKI MAHOP Plusz DCF halgazdálkodási adatgyűjtési projektjének egyik kiemelt feladatát. A Tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó, kettős könyvelésen alapuló reprezentatív adatgyűjtés feladathoz kapcsolódóan, a projekt ütemtervének megfelelően 2025-ben önkéntes vállalati adatszolgáltatás alapján felmérés készült a telephelyi költség- és jövedelemhelyzetről. Az előadás bemutatta a felmérés részletes módszertanát és a 2024. évi gazdálkodási adatokra épülő eredményeket.
Az adatgyűjtés és -értékelés elsődleges célja a telephelyi önköltségek meghatározása volt az egyedi adatok szigorú védelmének biztosítása mellett.
A minta alacsony elemszámára tekintettel az aggregált és átlagos értékek még nem tekinthetők az ágazatot teljes mértékben reprezentáló mutatóknak. Ugyanakkor az eredmények a telepi adatgyűjtés sikerét és a rendelkezésre álló adatok megbízhatóságát igazolják, valamint megfelelő alapot biztosítanak a minta további bővítéséhez és az ágazatot egyre pontosabban reprezentáló átlagértékek kialakításához. A felmérés hosszú távú célja, hogy tudományosan megalapozott és megbízható információk álljanak rendelkezésre az ágazat költség- és jövedelmi helyzetéről az ágazati szereplők, a szakpolitikai döntéshozók és más érintettek számára.
