Szerző:
Waum Konrád Hunor

Jelentős mérföldkőhöz érkezett az európai mezőgazdaság és növénynemesítés: az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent az új genomikai technikákkal (NGT – New Genomic Techniques) előállított növényekre vonatkozó rendelet. A jogszabály lezár egy több évig tartó jogalkotási folyamatot, és alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan az Európai Unió a modern génszerkesztési technológiákat kezeli.

Bár a rendelet a kihirdetését követő 20. napon hatályba lép, rendelkezéseit csak két évvel később kell alkalmazni. Addig továbbra is a jelenleg hatályos GMO-szabályozás marad érvényben az Európai Unióban.

Az új uniós szabályozás azért vált szükségessé, mert a jelenleg alkalmazott GMO-jogszabály még 2001-ben született, jóval azelőtt, hogy megjelentek volna a korszerű génszerkesztési eljárások, például a CRISPR-technológia (a DNS célzott, rendkívül pontos módosítására szolgáló génszerkesztési eljárás). Az Európai Bizottság szerint a korábbi szabályozás már nem tudta megfelelően kezelni az elmúlt két évtized tudományos fejlődését, ezért új jogi keretre volt szükség.

Nem minden génszerkesztett növény számít GMO-nak

Az új rendelet egyik legfontosabb újdonsága, hogy különbséget tesz a különböző génszerkesztési eljárások között. Az úgynevezett NGT-1 kategóriába azok a növények tartoznak, amelyek genetikai változásai természetes mutációval vagy hagyományos növénynemesítéssel is létrejöhettek volna. Ezek szabályozási szempontból – egy ellenőrzési eljárást követően – nagyrészt a hagyományos növényekhez hasonló elbírálás alá esnek.

A második kategóriába (NGT-2) azok a növények kerülnek, amelyek összetettebb genetikai módosításokat tartalmaznak. Ezek továbbra is a jelenlegi GMO-szabályok szerint, részletes kockázatértékelést követően kaphatnak engedélyt, és megmarad a kötelező nyomon követhetőség, valamint a jelölési kötelezettség is.

A kutatók például szárazságtűrő kukoricát, betegségeknek ellenálló burgonyát, alacsony gluténtartalmú búzát vagy kevesebb növényvédő szert igénylő fajtákat fejleszthetnek gyorsabban az új rendszerben. Mindez hozzájárulhat a termésbiztonság javításához és a gazdálkodók versenyképességének növeléséhez.

Az új rendelet ugyanakkor nem nyit teljesen szabad utat a génszerkesztett növények előtt. Az ökológiai gazdálkodásban továbbra sem lehet NGT-növényeket alkalmazni. Emellett az NGT-1 növények egy nyilvános uniós adatbázisba kerülnek, az ilyen fajták vetőmagjait külön jelölni kell, hogy a gazdálkodók tudatos döntést hozhassanak a termesztésükről.

A rendelet elfogadásával ugyanakkor nem zárult le a vita: míg a környezetvédő szervezetek továbbra is óvatosságra intenek és bírálják a szabályozást, a vetőmagágazat, a növénynemesítők és számos gazdaszervezet történelmi jelentőségű előrelépésnek tartja azt az európai mezőgazdaság versenyképessége szempontjából.

Ugyanakkor az új NGT-rendelet uniós jogként közvetlenül alkalmazandó lesz, ezért a magyar növénynemesítés és vetőmagágazat számára is új lehetőségeket nyithat a szárazságtűrő vagy betegségekkel szemben ellenálló fajták fejlesztésében. A gyakorlati alkalmazás ugyanakkor várhatóan politikai és szakmai vitákat is kivált majd.

Szerző:
Waum Konrád Hunor