Ezek alkalmazásában nagyságrendi különbségek vannak az egyes fajok között: a szarvas­mar­haembrió-átültetés világszerte elterjedt mintegy másfél millió transzferrel, Európában megközelítőleg évi 150 ezerre tehető az embrió-­átültetések száma, míg hazánkban 1000-1500 között változik. A szarvasmarha-tenyésztés biotechnikai innovációi így jobban ismertek, ugyanakkor a ló e tekintetben itthon kevesebb nyilvánosságot kap.

Szélesebb értelemben a mesterséges termékenyítés is a biotechnika szerves része. Itt megemlíteném a ménsperma mélyhűtését, amely ugyan még kevésbé elterjedt, mint a szarvasmarháknál, de egyre nagyobb körben alkalmazzák. Használata kiküszöböli a frissen higított sperma felhasználásának időkorlátait. A hígított sperma a spermadonor mén egyedi tulajdonságaitól és az alkalmazott hígító médium összetételétől függően korlátozott ideig – mindössze néhány napig – marad termékenyítőképes.

A mélyhűtött ménsperma a folyékony nitrogénes közegben szinte korlátlan ideig eltartható, és felolvasztására csak akkor kerül sor, ha a termékenyítő kolléga a sárlás monitorozása során megállapította a termékenyítés optimális idejét. Egyes világfajtáknál speciális szabályok is léteznek: például a spermadonor mén halálakor a már lefagyasztott spermáját meg kell semmisíteni.

A kriokonzerváció elterjedése a felhasználás kereteit lényegesen kitágította, kiválaszthatók a kancához célpárosításban legjobban passzoló külföldi spermadonorok, amelyek szaporítóanyagához egy-egy hazai mesterséges termékenyítő állomás útján hozzá lehet jutni. Ehhez a fajtafenntartó tenyésztő szervezet hozzájárulása, javaslata is szükséges, hogy a megszületett utód törzskönyvbe vételének ne legyen akadálya.

Utóbbi fajtában a Nemzetközi Méneskönyv Bizottság szabálya érvényes: „a természetes vemhességnek és ellésnek ugyanabban, illetve ugyanabból a kancából kell történnie, amelyben a csikó megfogant. A mesterséges termékenyítés, az embrió-átültetés vagy -beültetés, klónozás, vagy más genetikai manipuláció eredményeként létrejött, vagy előállított csikó nem jogosult a Nemzetközi Méneskönyv Bizottság által elfogadott angol telivér törzskönyvekbe történő bejegyzésre.”

A mélyhűtött spermával történő kancatermékenyítés itthon klasszikus „AI vets” módszer, vagyis a technológiát szinte kizárólag állatorvosok alkalmazzák. Az elmúlt negyedszázad évsoros szaporítási adatait értékelve a tenyésztési kedv az utóbbi 15 évben jelentősen nem változott: az összes szaporítási esemény mintegy 10 százaléka történik asszisztált módszerrel, döntően friss spermával. A Nébih honlapján az „állat” menüpontban megtalálhatják annak a közel húsz – jelenleg működő – ló-mesterségestermékenyítő állomásnak az elérhetőségét, ahol a legkiválóbb mének szaporítóanyagához hozzá lehet jutni.