Jelenleg az Egyesült Államok és Mexikó heti mintegy 100 millió steril legyet bocsát ki a fertőzött térségekben.
Ennek érdekében június végén új sterillegy-tenyésztő üzem nyílt Mexikóban, Texasban pedig 2027 végére tervezik egy újabb nagy kapacitású létesítmény átadását.
A kutatók közben új technológiákon is dolgoznak. Vizsgálják például, hogy elegendő lenne-e kizárólag steril hímeket kibocsátani, illetve olyan csapdák fejlesztésén is dolgoznak, amelyek hatékonyabban vonzzák a vadon élő legyeket. Ezek azonban még fejlesztés alatt állnak, így rövid távon továbbra is a hagyományos steril rovar technológia marad a védekezés alapja.
Az illegális állatszállítás a legnagyobb kockázat
A szakértők szerint ugyanakkor a technológiai védekezés önmagában nem lesz elegendő.
A kutatások szerint a csavarlégy 2022-ben jutott át a Darién-résen, majd Nicaraguát elérve néhány hónap alatt végigsöpört Közép-Amerikán.
Phillip Kaufman szerint a több tíz vagy akár száz kilométeres ugrások nem magyarázhatók a legyek természetes repülőképességével.
A helyzetet az is nehezíti, hogy Mexikóban évtizedek óta nem fordult elő a betegség, ezért a korábbi szakemberek többsége már nyugdíjba vonult, így a gyakorlati tapasztalatok jelentős része elveszett.
Emiatt számos alapvető kérdésre – például milyen szagok vonzzák legerősebben a legyeket – csak most kezdődnek célzott kutatások az amerikai mezőgazdasági minisztérium támogatásával.
A természetvédők arra is figyelmeztetnek, hogy a csavarlégy megjelenése más állatbetegségek terjedésének kockázatára is ráirányítja a figyelmet. Az ellenőrizetlen állatmozgatás kedvezhet például a száj- és körömfájás, a brucellózis, a szarvasmarha-tuberkulózis vagy akár a madárinfluenza terjedésének is.
Enélkül fennáll a veszélye annak, hogy a parazita hosszú távon is megtelepszik Észak-Amerikában, és időről időre újabb járványokat okoz az állattenyésztésben.
