A hazai problémák túlmutatnak az európai piacon
Bár a tejárak csökkenése egész Európát érinti, Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója szerint a magyar helyzetet nem lehet kizárólag a nemzetközi piaci folyamatokkal magyarázni. A nyerstej-termelésben kialakult európai többlet valóban lefelé nyomta az árakat, Magyarországon azonban ennél jóval nagyobb visszaesést tapasztaltak, amit több hazai tényező együttes hatása erősített fel.
Az egyik ilyen tényező a forint erősödése volt. Mivel a felvásárlási szerződések jelentős része az uniós tejárakhoz, illetve az euró árfolyamához igazodik, az árfolyamváltozás szinte azonnal megjelent a termelők bevételeiben. A költségoldalon azonban nem történt hasonló korrekció: az energia, az üzemanyag, a takarmányozás és a különböző inputanyagok ára továbbra is magas maradt, így a gazdaságok ugyanazzal a költségszinttel, de jóval alacsonyabb árbevétellel kénytelenek működni.
A hazai termékpálya működését is újra kell gondolni
A piaci nyomást tovább fokozta, hogy az év elején egyes feldolgozók nem hosszabbították meg beszállítói szerződéseiket, így jelentős mennyiségű nyerstej jelent meg a szabadpiacon. Ez erős árversenyt indított el a feldolgozók között, amely végül a termelői árak további csökkenésében csapódott le. Antal Gábor szerint a kereskedelmi láncok több hónapra rögzített árai sem segítik a gyors alkalmazkodást, ezért legfeljebb lassú stabilizálódásra lehet számítani.
A vezérigazgató úgy látja, hogy hosszabb távon nemcsak a piaci ciklusokkal kell megküzdenie az ágazatnak, hanem a hazai termékpálya működését is újra kell gondolni. Véleménye szerint a magyar feldolgozóipar csak akkor maradhat versenyképes, ha stabil, hazai nyerstej-alapra épít, ehhez pedig a termelők és a feldolgozók közötti együttműködésre is nagyobb szükség lenne. Figyelmeztetett arra is, hogy a jelenlegi árnyomás könnyen visszaüthet:
A kilátásokat ráadásul az időjárás is befolyásolja. A tartós hőség hőstresszt okoz a tejelő állományokban, ami csökkenti a tejhozamot, miközben a gazdaságok költségei nem mérséklődnek. Bár a nyári termelés visszaesése idővel enyhítheti a túlkínálatot, Antal Gábor szerint önmagában ettől még nem várható a tejpiaci problémák gyors megoldása.
Az árzuhanás után még csak óvatos javulás látszik
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) júliusi piaci elemzése szerint a tejágazat továbbra is az év elején kialakult túlkínálat következményeit nyögi, bár néhány piaci mutató már arra utal, hogy a mélypontot lassan maga mögött hagyhatja az ágazat. Magyarországon 2026 májusában a nyerstej országos termelői átlagára 133,82 forint kilogrammonként alakult, ami egy hónap alatt 3,3 százalékos, az előző év azonos időszakához képest pedig 33,4 százalékos visszaesést jelentett. A felvásárolt mennyiség ugyan havi összevetésben kis mértékben nőtt, de éves alapon továbbra is elmarad a tavalyitól.
Az olasz spotpiacon tavasz óta jelentősen emelkedett a nyerstej ára, és a világpiacon a sovány tejpor ára is erősödött. Ezzel szemben a vaj és több tejtermék ára továbbra is nyomás alatt áll, vagyis a tejpiac még korántsem tekinthető kiegyensúlyozottnak.
A hazai termelők számára mindez azt jelenti, hogy bár a nemzetközi folyamatok alapján már látszanak a stabilizálódás első jelei, egyelőre nem várható gyors visszarendeződés. A piaci szereplők szerint a következő hónapokban továbbra is a magas költségekhez és az alacsony felvásárlási árakhoz kell alkalmazkodniuk, miközben a nyári hőség a termelést is visszafoghatja.
