Az élelmezésbiztonság újra az európai agrárpolitika központi témájává vált. Martin Heydon ír mezőgazdasági miniszter az uniós agrárminiszterek júliusi tanácskozása előtt úgy fogalmazott, hogy a kérdés ma már mindenki gondolkodásának előterében áll. Az Európai Unió műtrágyatervét egyértelmű és határozott lépésnek nevezte a gazdálkodók támogatására.

A műtrágya korábban elsősorban költségtényezőként jelent meg a gazdaságok terveiben, az elmúlt évek energiaválságai és geopolitikai konfliktusai azonban stratégiai termékké tették.

A nitrogénműtrágyák gyártása jelentős mennyiségű földgázt igényel, ezért az energiaárak emelkedése vagy a gázellátás zavara gyorsan megjelenik az ammónia és a karbamid árában is.

A 2026-os közel-keleti konfliktus különösen érzékenyen érintette a világpiacot. A harcok következtében a globális földgázkínálat 17 százaléka, a nitrogénműtrágya-ellátásnak pedig több mint 30 százaléka került veszélybe. Hajók rekedtek a Perzsa-öbölben, üzemek álltak le, miközben a kénexport jelentős része sem jutott el a felhasználókhoz. A karbamid ára éppen több nagy mezőgazdasági ország vetési időszakában ugrott meg.

Mindez alacsonyabb hozamokat, drágább takarmányt és végső soron magasabb élelmiszerárakat eredményezhet. A probléma tehát nem áll meg a szántóföldi növénytermesztésnél, a gabona és a fehérjenövények költségének növekedése az állattenyésztést is közvetlenül érinti.

Pénzügyi segítség és hazai termelés

Az Európai Bizottság májusban mutatta be műtrágyaügyi cselekvési tervét, amely egyszerre kíván gyors segítséget nyújtani a termelőknek és hosszabb távon átalakítani az uniós ellátást.

A program rendkívüli pénzügyi támogatást, új likviditási konstrukciót és a hatékonyabb tápanyag-gazdálkodást ösztönző intézkedéseket irányoz elő.

A Bizottság júniusban 540 millió eurós támogatási csomagot is javasolt azoknak a gazdálkodóknak, akiket különösen súlyosan érintett a műtrágyaárak emelkedése. A Tanács július 13-án elfogadta a rendkívüli intézkedést, amely a közel-keleti válság mezőgazdasági inputpiacokra gyakorolt hatásaira reagál.

A rövid távú segítség azonban önmagában nem szünteti meg az importfüggőséget. Brüsszel ezért támogatná az európai műtrágyagyártás megerősítését, az üzemek korszerűsítését és energiafelhasználásuk csökkentését.

A tervek között szerepel a piac folyamatosabb megfigyelése, egy korai előrejelző rendszer létrehozása, valamint annak vizsgálata is, hogy szükség van-e stratégiai műtrágya- vagy alapanyagkészletekre. Az Európai Bizottság egy közös értéklánc-partnerséget is létrehozna a gazdálkodók, a gyártók és a tagállamok részvételével.

Az új megközelítés arra épül, hogy az ellátási zavarokat ne csak utólagos támogatásokkal kezeljék.