A rendszeres piaci adatok és készletezési lehetőségek segítségével az EU hamarabb reagálhatna egy energiaár-emelkedésre, kereskedelmi korlátozásra vagy szállítási útvonal lezárására.
Több tápanyag a körforgásból
A stratégia másik pillére az ásványi műtrágyák részleges kiváltása. A Bizottság egyszerűsítené a fermentációs maradékok, az állati trágya, a komposzt és más biológiai eredetű tápanyagforrások mezőgazdasági felhasználását. Különösen a biogázüzemekben keletkező, tápanyagban gazdag fermentációs maradék kaphatna nagyobb szerepet.
Ez az állattenyésztőknek is új lehetőséget jelenthet.
Ehhez azonban tárolókapacitásra, kijuttatási technológiára, pontos tápanyagtervezésre és sok esetben a növénytermesztő és állattartó gazdaságok együttműködésére van szükség.
Fotó forrása: Kerti Kalendárium
A körforgásos megoldások nem tudják teljes egészében kiváltani az ásványi műtrágyákat. A szerves tápanyagok összetétele változó, szállításuk költséges lehet, túlzott vagy rossz időben történő kijuttatásuk pedig nitrátkimosódást és ammóniakibocsátást okozhat. A cél ezért nem egyszerűen a műtrágya használatának visszaszorítása, hanem a tápanyagok pontosabb és hatékonyabb felhasználása.
Az uniós fehérjeterv ugyanezt a kiszolgáltatottságot a takarmányellátás oldaláról próbálja mérsékelni.
A műtrágya- és takarmányellátás így ugyanannak a problémának két oldala. Az európai mezőgazdaság ma jelentős mértékben függ a külső energiaforrásoktól, alapanyagoktól és kereskedelmi útvonalaktól. Az élelmezésbiztonság hosszabb távon ezért nem csupán elegendő termelést jelent, hanem olyan gazdaságokat is, amelyek hatékonyabban használják fel a tápanyagokat, több helyi erőforrásra támaszkodnak, és egy újabb világpiaci zavar idején sem maradnak megfelelő inputanyagok nélkül.
