A hűtés mérsékli a veszteséget
Egy 290 tehenet tartó iowai gazdaságban a termelők az elmúlt években fokozatosan bővítették az istállók hűtését. Új ventilátorokat szereltek fel a pihenőhelyek fölé, aminek hatására a legmelegebb napokon tapasztalt tejhozamcsökkenést is sikerült mérsékelniük. Korábban tehenenként napi 10–12 font, vagyis megközelítőleg 4,5–5,5 kilogramm tej kiesésével számoltak, az új berendezések használatával azonban ezt 2–6 fontra, körülbelül 0,9–2,7 kilogrammra csökkentették.
Ugyanakkor nincs minden telepre egyformán alkalmazható megoldás. A beruházás költségeit, az energiafelhasználást, az istálló kialakítását, a helyi páratartalmat és a várható termelési előnyt együtt kell értékelni.
Fotó: MMG archív
A teljes istálló légkondicionálása például hatékony lehetne, de a legtöbb tejtermelő gazdaságban gazdaságilag nem térülne meg. A túlzott párásítás szintén problémát okozhat, ha a levegő nedvességtartalma eleve magas. Ilyen körülmények között a vízpermetezést megfelelő légmozgással kell összekapcsolni, különben a rendszer nem segíti kellően a hőleadást.
A hűtési rendszerek alkalmazása a telepi dolgozók számára is kihívásokat jelenthet. A nagy teljesítményű ventilátorok felkavarhatják az istálló porát, ami szem- és légúti irritációt idézhet elő, miközben a munkavállalók maguk is fokozott hőterhelésnek vannak kitéve. A fejlesztések tervezésekor ezért az állatok hőkomfortja mellett a biztonságos munkakörnyezetre és a megfelelő légcserére is figyelmet kell fordítani.
A kisebb gazdaságok sérülékenyebbek
A hőstressz gazdasági következményei nem egyformán érintik a tejtermelő gazdaságokat. A nagyobb telepek általában könnyebben tudnak korszerű hűtési és szellőztetési rendszerekbe beruházni, a fejlesztések költségeit pedig nagyobb állatlétszámra és tejmennyiségre oszthatják el. Ugyanez a beruházás egy kisebb gazdaság számára arányaiban jóval nagyobb terhet jelenthet.
A gyakoribb és tartósabb hőhullámok ezért tovább erősíthetik a tejágazat koncentrációját.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
A termelők alkalmazkodását célzott támogatások, valamint energiahatékony istállótechnológiai fejlesztések segíthetik. Ezek lehetőségei és feltételei azonban országonként, régiónként és gazdaságméretenként is eltérnek. A jövőben ezért olyan hűtési és szellőztetési megoldásokra lesz szükség, amelyek nemcsak nagy telepeken, hanem kisebb állományok mellett is hatékonyan és gazdaságosan üzemeltethetők.
A nagy termelésű tejhasznú állományok, különösen a holstein-fríz tehenek szelekciójában hosszú időn keresztül elsősorban a tejhozam, valamint a tej zsír- és fehérjetartalmának növelése állt a középpontban. A termelési tulajdonságok mellett azonban egyre fontosabb az állatok hőterheléssel szembeni ellenálló képességének, egészségének, termékenységének és alkalmazkodóképességének figyelembevétele.
Európában a hőstressz már nem kizárólag a déli országok problémája. A tejtermelés hatékonyságát ezért hosszú távon nem lehet csupán az egy tehénre jutó tejmennyiség alapján megítélni. A tenyésztési célok meghatározásakor a termelés mellett a teljesítmény stabilitását, az állatok egészségi állapotát, hasznos élettartamát és a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodását is mérlegelni kell.
