Izgalmas témát tűzött napirendjére az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottsága. Az elmúlt hetekben-hónapokban nagy port vert a NAK működése, így került terítékre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. A megjelentek személyét és létszámát tekintve azt gondolhattuk volna, parázs vitát vált ki téma, ám a várt feszültség elmaradt.
Kovács Petra Judit, a Bizottság elnöke mintegy összefoglalóként tette fel a kérdést: mit tett a Kamara a gazdákért? A súlyos kritikák már 2015-ben elérték a szervezetet, amikor felmerült, mire költi a köztestület a tagság pénzét.
Egy évvel később már kiderült 471 millió forintot költöttek egy honlapra, ami erősen túlárazottnak tűnt.
A Bizottság alelnökei részéről megfogalmazódott, hogy az évek alatt sérült a valódi szakmai érdekképviselet. Éppen ezért a törvénymódosítás nem titkolt célja, hogy politikamentessé tegyék a Kamarát. Ráki Zsolt elmondta, a magyar gazdatársadalom nehéz időszakot él át, ezért is javasolta, a tagokat legalább az idei évben mentesítsék a tagdíj befizetése alól. Ugyan a folyamatos működést biztosítani kell, hiszen a mintegy 1200 kamarai alkalmazott kiváló szakmai munkát végez. Az elmúlt évben mintegy 18,4 milliárd tagdíjat szedett be a szervezet, s ehhez jött a 20 milliárdos állami támogatás. Közel 25 milliárd forintos saját tőkével, 21 milliárd készpénzzel zárta 2025-öt a NAK, s ebből – fogalmazta meg reményét az alelnök –, jutna a működtetésre. Ugyancsak ezt az álláspontot képviselte az ülésen Varga Lőrinc Mihály, aki kiemelte, a fókuszban a Kamara depolitizáltsága áll.
A politikától független Kamara fontosságára hívta fel a figyelmet Bóna Szabolcs is. Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hozzátette, fontos átvilágítani a szervezetet, de közben arra is tekintettel kell lenni, hogy működőképes maradjon, hiszen jelentős közfeladatokat lát el. Az érdekképviseletet érintve a szakember elmondta, ott vannak a szakmai szervezetek, melyek helyi vagy regionális szinten képviselhetik az ágazatot, a Kamara viszont uniós és globális tényező kell, hogy legyen a hazai agrárium számára.
A beterjesztett törvényjavaslat néhány kiegészítéssel elfogadható és továbbítható a parlament elé, de a folyamatos kamarai működés indokolt. A magyar agrárium jövedelemtermelő képessége bizonytalan alapokon áll, a kamarákat tekintve pedig a NAK tagdíja indokolatlanul a legmagasabb. Ezért is szükséges egy kamarai biztos kinevezése, hogy megvizsgálják, mire is költik a tagság pénzét. Bóna Szabolcs elmondta, a kamarai tagdíj, illetve a választási rendszer kapcsán még idén újabb törvénymódosítási javaslattal fognak élni.
Az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság tagjai a törvénymódosítást egyhangúlag elfogadták.
