A nyári termelés-visszaesés által okozott tejmennyiség-csökkenés elemzése
A nyári hőstressz hatására a tehenészeteknek szembe kell nézniük a termelés-visszaesés okozta tejmennyiség-csökkenéssel, amely jelentős bevételkiesést okoz.
Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-nek az ország ellenőrzött tehénállományára vonatkozó átlagértékei alapján kiszámoltuk az egy tehénre eső tejmennyiség-csökkenést 1-1 napra és a teljes a nyári időszakra vonatkoztatva.
A 2022. évben az egy tehénre jutó napi tejtermelés átlagosan 1,91 kilogrammal volt alacsonyabb a nyári hónapokban, mint a tél során. Ez az évszakra vonatkoztatva tehenenként 171,5 kilogramm tejet jelent. Egy 430 tehenet számláló állományban tehát abban az évben a nyári hónapok során összesen 73760 kilogrammal kevesebb tejet termeltek a tehenek, mint télen.
2024-ben az egy tehénre jutó napi tejtermelés átlagosan 2,26 kilogrammal volt kevesebb nyáron, mint a téli hónapok során. Ez a nyári évszakra vonatkoztatva tehenenként 203 kilogrammal kevesebb tejet jelent. Egy 430 tehenet számláló állományban tehát 2024-ben a nyári hónapok során összesen 87 293 kilogrammal alacsonyabb volt a tejmennyiség, mint a téli hónapok termelése.
A számításaink alapján a nyári hónapokban fellépő termelésromlás jelentős mértékű, és mivel a hőségnapok száma várhatóan egyre több lesz, nagyon fontos a takarmányozás- és tartástechnológiát úgy alakítani, hogy a hőstressz hatásait mérsékelni lehessen.
Stratégiák a kiesés csökkentésére
A tejmennyiség csökkenése a hőstressz miatt kialakuló alacsonyabb szárazanyag-felvétellel függ össze. Az alacsonyabb szárazanyag-felvétel a tehenek és a bendőmikrobák alacsonyabb táplálóanyag-ellátását eredményezi. A bendőben kevesebb lesz a fermentálható szárazanyag mennyisége, romlik a mikrobák energiaellátása, ami a mikrobiális fehérjeszintézist is korlátozza.
Ezen takarmányok esetében a jó minőség kulcsa a megfelelő fenofázisban történő betakarítás: a kalász még hasban legyen. Így jelentős mennyiségű, kiváló minőségű nyersrosthoz jut az állat, ami a nyári hőstresszes időszakban az emésztőrendszerben „dinamikusan” mozogva elősegíti a magasabb szárazanyag-felvételt.
Tartástechnológiai oldalról a hőstressz mérséklésére elengedhetetlen az istállók megfelelő szellőzése. Fontos a természetes szellőzés elősegítése, ez azonban legtöbb esetben nem biztosít megfelelő légáramlást. A megfelelő légcsere (egy 2023-as kutatás szerint nyáron óránként 40-szer kellene az istálló levegőjének kicserélődni) kialakításában nagy szerepe van a jól beállított dőlésszögű ventilátoroknak. A cél az, hogy a pihenőtéren/bokszokban 50 cm magasságban a légáramlás 2 m/s legyen.
A leghatékonyabb a légáramlás és a direkt hűtés kombinációja. Ez esetben a tehenek hátát és oldalát víz permetezésével nedvesítik, miközben a ventilátorok által keltett légáramlás segíti a víz párolgását, a párolgási hőelvonás pedig hűti az állatok testfelületét.
A napsugárzás elleni árnyékolás a hőstressz megelőzésének ugyancsak elengedhetetlen eszköze. Egy kifejlett tehén számára ideálisan 4,5-5 m2 árnyékos területet kell biztosítani, legalább 4 méter magasságban felszerelt árnyékolókkal, hogy a légmozgást ne akadályozza. Az árnyékolás megvalósítható állandó épületi elemekkel vagy költséghatékony, 80-85 százalékos védettséget nyújtó Raschel-hálóval is.
Janik Boglárka
mezőgazdaságimérnök-hallgató,
Dr. Baloghné Dr. Zándoki Erika
egyetemi adjunktus, MATE ÉTI
Dr. Orosz Szilvia
laboratóriumi igazgató, Állattenyésztési
Teljesítményvizsgáló Kft.
A felhasznált irodalom a szerzőknél megtekinthető.
A TDK-műhely munkáját az NTP-HHTDK-25-0024 számú – Önfejlesztés a tudományos munkában való kiteljesedésért az Állattenyésztési Tudományok Intézetben című pályázat támogatta.
