Más enzimek is segítenek
A kutatás szerint nemcsak a β-észteráz vesz részt a védekezésben. Jelentős szerepet játszik még két másik enzimcsoport is, melyből egy sokféle idegen vegyület lebontására képes, a másik pedig védő molekulákat kapcsol a mérgező anyagokhoz. Ezzel könnyíti meg azok semlegesítését és kiürülését.
A kutatók szerint a β-észteráz rendkívül hatékonyan képes reagálni erre a konkrét rovarirtó szerre, míg a másik két enzim inkább általános „méregtelenítő” szerepet tölt be, és sokféle különböző vegyület ellen nyújt védelmet.
Ez még csak figyelmeztetés
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az általuk vizsgált szúnyogpopuláció még nem vált teljesen ellenállóvá az α-cipermetrinnel szemben. A mostani eredmények inkább egy korai figyelmeztető jelnek tekinthetők.
Ez azért különösen fontos, mert ha egy szúnyog ellenállóvá válik egy adott rovarirtó szerrel szemben, gyakran más, hasonló hatásmechanizmusú készítményekkel szemben is kialakulhat úgynevezett keresztrezisztencia.
Jó hír ugyanakkor, hogy a rezisztencia bizonyos esetekben vissza is fordulhat. Ha egy adott hatóanyagot hosszabb ideig nem használnak, csökkenhet az az előny, amelyet az ellenálló egyedek élveznek, így a rezisztencia részben visszaszorulhat.
A helyi körülmények is sokat számítanak
A kutatás arra is rámutatott, hogy a rezisztencia mértéke jelentősen eltérhet az egyes országok vagy régiók között. Ez több tényezőtől függ, például hogy mióta használják ugyanazt a rovarirtó szert, milyen gyakran alkalmazzák, milyen az adott terület környezeti adottsága, és milyen módszereket alkalmaznak a szúnyogok elleni védekezésben.
Előfordulhat tehát, hogy más országokban a szúnyogok már jóval ellenállóbbak az α-cipermetrinnel szemben, mint az Indiában vizsgált populáció.
Hogyan lehet megelőzni a rezisztenciát?
A kutatók szerint többféle megoldás is létezik. Az egyik lehetőség olyan anyagok alkalmazása, amelyek gátolják a szúnyogok méregtelenítő enzimjeit, így a rovarirtó szer ismét hatékonyabbá válhat.
Szintén fontos módszer a hatóanyagok váltogatása. Ha mindig ugyanazt a rovarirtó szert használják, a rezisztencia gyorsabban alakul ki. Többféle hatóanyag felváltva történő alkalmazása lassíthatja ezt a folyamatot.
Ezek együtt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló rovarirtó szerek hosszabb ideig megőrizzék hatékonyságukat.
Még nem késő lépni
A kutatók kiemelik, hogy vizsgálatukat laboratóriumban tenyésztett Aedes aegypti szúnyogokon végezték, ezért az eredmények nem feltétlenül tükrözik minden természetes populáció viselkedését.
Ennek ellenére egyértelműen azonosították a β-észterázt mint az α-cipermetrin lebontásában legfontosabb szerepet játszó enzimet. A tanulmány legfontosabb üzenete, hogy a kutatás nem csupán azt bizonyítja: a rezisztencia kialakulóban van. Azt is megmutatja, milyen molekuláris folyamatok állnak a háttérben.
Mivel az ellenálló képesség egyelőre még nem terjedt el széles körben, most van lehetőség arra, hogy a közegészségügyi szakemberek időben bevezessék azokat a stratégiákat, amelyekkel megelőzhető, hogy az α-cipermetrin a jövőben teljesen elveszítse hatékonyságát.
Fotó: MTI
Magyarországon kezd lecsengeni a kémiai irtás
A klímaváltozás és a globális kereskedelem miatt egyre nagyobb kihívást jelent az invazív szúnyogfajok megjelenése. Ezek többsége ráadásul különféle betegségeket is terjeszthetnek, mely egyaránt érinthet állatokat és embereket is. A hazánkban használt szer neve deltamethrin, amely az idegrendszert károsító hatásával végez a rovarokkal – minden rovarral! De más élőlényekre is hatással van, különösen a vízhez kötődő fajokra: halakban, kétéltűekben, puhatestűekben, illetve vízi növényekben is felhalmozódhat a készítmény, és akár viselkedésbeli, táplálkozási, fejlődési, illetve populáció szintű zavarokat, diszfunkciókat eredményezhet.
Emellett a lakosság tapasztalata, hogy az ilyen kezelések után csak pár napig csökken a szúnyogártalom. Ennek egyik oka, hogy kizárólag a kijuttatás során éppen repülő rovarokra hat. A vízben fejlődő lárvákra már nem, így azok pár nap után kikelnek, és pótolják az elpusztult példányokat. Mivel azonban a szúnyogokat fogyasztó ragadozókra szintén hat a vegyszer, így már kisebb a nyomás az újonnan előbújó egyedeken. Ezt felismerve egyre több önkormányzat dönt úgy, hogy nem kérnek kémiai szúnyoggyérítést. Sokkal inkább a kémiai módszerek, valamint a lakosság felvilágosítása felé nyitnak.
