0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 9.

Egy békésnek tűnő növényről derült ki, hogy ragadozó

A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás egy új ragadozó növényt azonosított. Ezzel egy új rovaremésztő növényi fejlődési ágra is fény derült.

Bár számos növény rendelkezik húsevő tulajdonságokkal – például képes zsákmányt elfogni –, ahhoz, hogy hivatalosan is ragadozó növénynek minősítsék, több dolgot is bizonyítani kell. Az ilyen fajoknak vonzani kell a zsákmányt, képesnek kell lenni az elfogásra, az emésztésre, és a tápanyagokat is fel kell tudniuk szívni a hasznosításhoz – írja a Phys.org.

Charles Darwin 1875-ben felvetette, hogy a Saxifraga (kőtörőfű) nemzetség egyes fajai – amelyek jellemzően alpesi élőhelyeken fordulnak elő – húsevők lehetnek, mivel ragadós mirigyszőreik képesek rovarokat csapdába ejteni. Ezt a hipotézist azonban eddig nem támasztották alá meggyőző bizonyítékok.

a) Virágzó növények, amelyek sziklahasadékokban fejlődnek. b) Rovarzsákmánnyal borított növények. c) Felálló virágszár; a virágzat tengelyének közeli felvétele. d) Levél, rajta csapdába esett rovarokkal. e) Csészelevél és virágkocsány. <yoastmark class=

Hang Sun és munkatársai a Saxifraga candelabrum fajt vizsgálták, amely Kína Qinghai–Tibet-fennsíkjának és a Hengduan-hegység alpesi területein él.

Terepi megfigyelések és korábban gyűjtött növényminták vizsgálata során azt találták, hogy a megvizsgált 45 példány közül 43 mirigyszőrein rovarzsákmány volt jelen.

Az kifejlett növényeken átlagosan 71 csapdába esett rovart számoltak össze, amelyek túlnyomó többsége ezeken a mirigyszőrökön akadt fenn. A kutatók ezt követően azt vizsgálták, hogy a növény valóban képes-e megemészteni a zsákmányt és felvenni annak tápanyagait.

Minden bizonyíték megvan: ragadozó növénnyel van dolgunk

Fluoreszcens jelölést alkalmaztak a foszfatáz enzim aktivitásának kimutatására. A foszfatáz olyan emésztőenzim, amely számos ragadozó növényben megtalálható. Jelenléte arra utal, hogy a növény képes lehet a zsákmány megemésztésére. Ezt követően stabil nitrogénizotóppal jelölt muslicákat (Drosophila) adtak a növénynek, hogy megvizsgálják, fel tudja-e venni a zsákmányból származó tápanyagokat. A kutatók azt figyelték meg, hogy a jelölt nitrogén mennyisége jelentősen megnőtt a S. candelabrum egyedeiben, valamint egy másik húsevő növényfaj kontrollpéldányaiban. A nem ragadozó kontrollnövényekben nem történt hasonló növekedés. Ez erősen alátámasztja, hogy ez a faj valóban húsevő életmódot folytat.

Végül genetikai elemzések azt mutatták, hogy a növény genomja több hasonlóságot mutat más, egymástól függetlenül kialakult ragadozó növényekével.

Többek között olyan géneket azonosítottak, amelyek a zsákmány odavonzásával, megemésztésével és a tápanyagok felszívásával állnak kapcsolatban. Ezek az eredmények erős bizonyítékot szolgáltatnak Darwin több mint másfél évszázaddal ezelőtti feltevésének igazolására, miszerint a Saxifraga nemzetség egyes fajai valóban húsevő növények lehetnek.

Forrás: Phys.org