Az érdeklődést jelezte, hogy az előadásnak indult esemény hamar átalakult kerekasztal beszélgetéssé, ahol a gazdálkodók, az érintettek legalább akkora szerepet játszottak, mint az egyetem szakemberei.

Olyanok vettek részt, akik már tartanak állatokat, vagy a jövőben terveznek állatfarmot létrehozni. Volt, aki elmondása szerint most még hozzájut a szervestrágyához, de a jövőben egyáltalán nem látja biztosítottnak.

A beszélgetést koordináló Nagy János, a Bőszénfai Szarvasfarm igazgatója elmondta, ma mintegy 2000 állatot legeltetnek az 1300 hektáros birtokon, ahol az őshonos fajták mellett többek között alpakkák, lámák és Dávid szarvasok élnek. 2023-ban tértek át a regeneratív gazdálkodásra. Bár korábban is gyepre alapozott állattartást folytattak, azóta megszüntették a műtrágya használatát, a féreghajtók alkalmazását, mégsem pusztult el az állomány. Ahogyan

Bemutató gazdaságként fogadják az érdeklődőket, a tapasztalataikat szívesen osztják meg a gazdálkodókkal. A szakember elmondta, minden állatnak más a trágyájának az összetétele, ami eltérő hatást vált ki a talaj szintjén. Egyik vizsgálatukban bivalyokat és szamarakat legeltetnek közösen, s nézik a talaj biológiai, fizikai változását, az állatok testtömeg gyarapodását, parazitáltságát.

Tapasztalataik szerint egészen másképpen fejlődik egy talaj, ha legeltetik, mintha csak trágyázzák. A vizelet például az egyik legjobb és leghatékonyabb nitrogén forrás, és akkor még az állati nyálról nem is beszéltünk… A ganajtúró bogár 20-30 centiméter mélyre viszi le a maga golyócskáját, ahol segíti a talajélet kialakulását.

A szakember hozzátette, a gyógyszerezéssel ne féreghajtó rezisztens parazitákat hozzunk létre, hanem parazitarezisztens állatokra van szükségünk. Járjunk nyitott szemmel a legelőn, értő szemmel nézve a trágya sokat elárul az állat emésztéséről.

A legeltetéses állattartásban – ahol a víz a szűk keresztmetszet – a szakaszos legeltetés arányaira kell figyelni. Jellemzően évi rotációban kétharmadnyi területet felváltva legeltessünk, egyharmadot pedig pihentessünk, s innen vigyük be a téli takarmányt. Kerülni kell a szelektív legeltetést, hiszen az állat azokat a növényeket eszik meg először, melyeket kedvelnek. A túllegeltetésben az állat kimerítheti a növények gyökértartalékait, ami azok pusztulásához vezethet.