Pénteken rendkívüli bejelentést tett Bóna Szabolcs, agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter: a Kormány a megszokottnál lényegesen hamarabb, már augusztus 14-től elindítja a 2026. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó közvetlen agrártámogatások előlegfizetését, és a gazdák a megszokott 70 százalék helyett akár 75 százalékos előleget kaphatnak.
A minisztériumi tájékoztató szerint a Magyar Államkincstár elsőként a tejhasznú tehén-tartók kifizetéseit indítja el mintegy 14 milliárd forint értékben (legfeljebb 88 ezer forint/állat). Ezt követi augusztus végén az alaptámogatások és az újraelosztó támogatások utalása csaknem 106 milliárd forintos keretből (legfeljebb 36 ezer forint/hektár). Az év végéig a vidékfejlesztési forrásokkal együtt mintegy 321 milliárd forint áramlik a szektorba.
Az első reakciók szerint több növénytermesztő életmentőnek nevezi az utalást az őszi vetés elindításához. Ugyanakkor többen felhívják a figyelmet a fizetéselőleg másik oldalára: az augusztusban elköltött összeg tavasszal fog hiányozni a számlákról. Másik felmerülő probléma, hogy az euro szeptember végi árfolyamához igazodó elszámolás miatt az augusztusi erős forint árfolyamveszteséget is okozhat a gazdáknak a forintban kézhez kapott összegeknél.
Kritikák is érkeztek a kis családi gazdaságoktól és kiskérődző tartóktól részéről. Mivel földterületük elenyésző, a területalapú alaptámogatás előlege számukra nem jelent érdemi segítséget, miközben az életük munkája került veszélybe.
Kovács Viktória, az Agrárközösség szakértője megkeresésünkre megerősítette:
A szakember alapvetően jó döntésnek tartja az előlegfizetések előrehozatalát, hiszen a kormányzat ilyen rövid idő alatt képtelen lenne új segélycsomagokat vagy pályázatokat életre hívni, miközben az évek óta tartó aszály egyre elviselhetetlenebb terhet ró a termelőkre. Arra ugyanakkor rámutatott: ez az intézkedés legfeljebb arra elég, hogy a gazdák a halmozódó tartozásaikat rendezzék, a jövőbeni működésüket erre építeni nem lehet, így a bajból egyáltalán nem húzza ki a szektort, pusztán tűzoltásra alkalmas. Szaktanácsadói munkája során Kovács Viktória folyamatosan azt tudatosítja a gazdálkodókban, hogy a megszokott, régi klasszikus növénytermesztési vonalat el kell engedniük, és helyette a jelenlegi klimatikus viszonyokhoz illeszkedő kultúrákat és talajhasználatot kell választaniuk. Kiemelte azt is, hogy a termelőknek a bürokrácia felgyorsítása jelentene még érdemi segítséget:
Bóna Szabolcs kinevezése óta hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a hazai termelési szerkezetet, az aszálykezelésben pedig átfogó, vízmegtartásra épülő programra van szükség. A tárcavezető által hirdetett tudásalapú agrárirányítás és a termőhelyi adottságokhoz igazodó termelés iránya első ránézésre összhangban áll a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont friss, tabudöntő elemzésével. Pinke Zsolt és kutatótársai rávilágítottak:
A kutatás kiemelte, hogy az általuk kijelölt térségekben a szántóföldi gazdálkodás a mai formájában semmilyen hasznot nem termel a gazdálkodók túlnyomó többsége számára, és a jelenlegi gyakorlat hatalmas nettó kárt okoz a gazdának és a nemzetgazdaságnak egyaránt.
Mind az új agrárminiszter programja, mind a Tisza Párt agrárstratégiája és a független kutatások azt szorgalmazzák, hogy lépjünk túl a feltétel nélküli támogatásokon és a veszteséges kultúrák elfedésén. Csak remélni lehet, hogy a politikai szándék és a tudományos eredmények a jövőben egymást erősítve alakítják az agrárpolitikát.
