Fagyal – a jól ismert klasszikus

A közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) sok kertben nyírt sövényként jelenik meg, pedig természetesebb növénycsoportokban is jól használható.

Napos és félárnyékos helyen is nevelhető, a különböző talajtípusokat jól tolerálja, ha azok megfelelően vízáteresztők. Nyár eleji fehér virágzása után sötét terméseket hoz, így több évszakban is kínál érdekességet.

Gyöngyvessző – tavasszal fehér, nyáron zöld

A gyöngyvesszők (Spiraea fajok és fajták) között sok, napos fekvésben jól fejlődő díszcserjét találunk. A különböző fajok és fajták eltérő időpontban virágoznak, ezért a tavasztól nyárig tartó időszakban többféle változat is helyet kaphat a kertben.

A fehér vagy rózsaszín virágok jól illenek a természetes hatású ágyásokba, a kisebb termetű fajták pedig akkor is használhatók, ha nincs nagy hely a kertben.

Kökény és galagonya

A xeriscaping egyik alapgondolata, hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek alkalmazkodtak a helyi éghajlathoz.

A kökény (Prunus spinosa) és az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) szárazabb cserjések, erdőszélek és nyíltabb élőhelyek jellegzetes növényei. Tavasszal virágoznak, ősszel pedig terméseikkel válnak érdekessé. Sűrű, tövises ágrendszerük miatt elsősorban természetes hatású kertekben, telekhatárokon vagy madárbarát cserjesávokban érdemes velük számolni.

Ezek a növények nem feltétlenül illenek egy szabályos, geometrikus díszkertbe. Egy természetközeli kertben viszont nemcsak díszítőértékük, hanem ökológiai szerepük miatt is értékesek lehetnek.